Márai Sándor - Béke Ithakában

Először tavaly hallottam erről a könyvről, antik irodalom órán ajánlotta a tanárom. Akkor nem volt lehetőségem elolvasni, a könyvtárban nem volt meg egy darab sem, de pár hete kedves csoporttársam kölcsönadta nekem! Annyira tetszett, hogy 3 nap alatt el is olvastam.

A történet maga az Odüsszeia folytatása, három nézőpontból ismerhetjük meg Odüsszeuszt, és a hazatérésének és a bolyongásának körülményeit és okait.
Nagyon szórakoztató könyv, érdekes, új szempontok szerint ábrázolja a klasszikus hősöket.
A "három énekben" először Pénelopé szemszögéből ismerjük meg Odüsszeuszt - aki nem csak ember volt szerinte, hanem kezdetben egy isten (Fénythozó), és utána vált emberré. Az utána való várakozás nem volt teljesen boldog, a családja félt is tőle, hogy hazatér. Vicces volt, hogy Pénelopé leírja, hogy nem a kérői élték fel minden vagyonát, hanem a szolgái loptak tőle! Persze leírja, hogy milyen volt Odüsszeusz, mennyit változott.
A második énekben Télemakhos mesél apjáról. Ő beutazott minden helyet, ahol apja is megfordult és mindenhol azzal találkozott, hogy apja "nem tisztelte a magántulajdont", vagyis ott lopott meg mindenkit, ahol tudott! Járt Kalypsónál is, aki hosszasan mesélt arról a 7 évről, amikor a "sokattűrt" a vendége volt. Mint kiderül nem tartotta O-t erőszakkal magánál ... Kalypso titkokat is mesél Télemakhosznak az isteni világról.
A harmadik éneket Télegonos meséli el, aki Kirké és Odüsszeusz fia. Télegonos sokat mesél a saját életéről, és sokáig nem is tudta ki az apja. Amikor megtudja akkor útra kel, hogy megismerje az emberek világát (mivel ő félig isten). Végül eljut Ithakába, ahol önvédelemből megöli apját. Odüsszeusz utolsó parancsa, hogy a Pénelopé menjen feleségül Télegonoshoz, Télemakhosz pedig Kirkét vegye feleségül, ezzel jól megkeveri a szereplők életét.

Márai stílusa nagyon jó, a történet is izgalmas, és újszerű nézőpontot mutat be.
5/5