Fredrik Backman - Egymás ellen

Egy éve - több év halogatás után - olvastam el a Björnstad sorozat első részét, a Mi vagyunk a medvéket, ami sajnos nem tetszett. Akkor nem volt kedvem olvasni a folytatást, de nemrég a molyon Fredrik Backman életművének listáját elnézve feltűnt, hogy igazából ez és a harmadik rész hiányzik a teljességhez. Kell a plecsni (:D) ill. akartam adni neki egy esélyt, hátha rosszkor olvastam. Hát... nem, most sem tetszett a narráció még ha a sztori ígéretes is.

Néhány hónappal az előző rész eseményei után járunk, az istenített björnstadi hokicsapat szétszéledt - volt aki a ellenfél város csapatában, a hedieknél talált helyet; Kevinék elköltöztek. A juniorok ígéretes tagjait egy edző megfigyeli és elkezdi felvenni őket a felnőtt csapatba. 

A szálakat egy politikus mozgatja, aki egy külföldi befeketető segítségével meg akarja menteni a várost, a hokicsapatot és persze maga mellé állítani a björnstadiakat. A sportigazgató, Peter nehéz döntés előtt áll - ha elfogadja az alkut, akkor az agresszív szurkolócsapat, a Mag állóhelyeit meg kell szüntetnie. Ám épp ők voltak azok, akik tavasszal kiálltak mellette és lánya mellett, amikor kiderült Kevin erőszakos tette...

Ana és Maya barátsága a nyáron még erősebbé válik: egyik töltik az idejüket, próbálják feldolgozni az elmúlt hónapok eseményeit és azt a tömény gyűlöletet ami Maya ellen irányul, aki felborította vallomásával a björnstadiak életét. Visszaveszik életük felett az irányítást, páncélt növesztenek, fegyvert fognak.

A hokicsapat tagjai közül Benji, Amat, Bobo és egy új karakter, Vidar történetét követhetjük, akiknek új, furcsán nyílt és határozott női! edzőjük Elisabeth Zackell pontosan felméri képességeiket, és a felnőtt csapat fontos posztjait osztaná ki.

Ismét rengeteg szálon fut a történet, sokféle életútba betekintést kapunk - ám a narráció ismét idegesített. Nem tetszett az a széttöredezett stílus, illetve a mindentudó narrátor szerintem túl sokat árul el a karakterek jövőjével kapcsolatban; sok helyen hatásvadásznak éreztem az előreutalgatásokat, félrevezetéseket. Pedig Backman korábbi regényeit szerettem, nem véletlenül olvastam végig az életművét. Tetszett viszont a karakterek élete, barátságaik, ahogy segítettek egymásnak (Amat és Bobo párosa volt a kedvencem <3). Benjinek is drukkoltam, hogy felül tudjon emelkedni a gyűlöleten. El fogom olvasni a befejező részt, bár a hossza megijeszt, de szeretném lezárni ezt a sorozatot (hátha abban más lesz kicsit a narráció? :D).

Billegek a 3 és 4 pont között, de inkább előbbi a formátum miatt - a karakterek és a cselekmény miatt 4 lenne.

3/5

Kiadó: Animus
Kiadás éve: 2022
Eredeti cím: Vi mot er
Fordító: Bándi Eszter
Oldalszám: 416
Ár: 4290 Ft
Borító: 5/5

Fülszöveg:

Van egy város az erdő sűrűjében, távol mindentől. Szívós és szorgalmas emberek lakják, akik tudják, hogy az élet se nem könnyű, se nem fair. De bármilyen nehéz idők is járnak, van egy dolog, ami lelket önt beléjük, és elfeledtet minden mást: a hoki.

Az előző szezonban történt tragikus események utáni hónapokban járunk. A két barátnő, Maya és Ana egy eldugott szigeten tölti a nyarat, megpróbálják kizárni a külvilágot, de semmi nem úgy alakul, ahogy remélik. Björnstad és a szomszédos Hed közötti rivalizálás a pénzért, a hatalomért és a túlélésért folytatott őrült küzdelemmé fajul, ami a két hokicsapat egymás elleni meccsén tetőzik. Egy fiatal játékos legféltettebb titkáról lehull a lepel, és a város ismét választásra kényszerül. Azt mondják majd, hogy ebben az évben Björnstadba látogatott az erőszak, bár ez hazugság. Az erőszak már rég itt volt.

A regény önálló folytatása a Mi vagyunk a medvék című, világsikert aratott kötetnek. Viszontláthatjuk benne mindazokat, akiknek életébe Backman remek, éleslátásról és együttérző lélekről tanúskodó történetszövésének segítségével már betekinthettünk. Magával ragadó könyv a hűségről, a barátságról és a mindennel dacoló szeretetről.