Néhány könyvről röviden | 2026 január

Jack London: A vadon szava
Évek óta a várólistám peremén volt ez a regény, nemrég egy molyos kihívás miatt figyeltem rá fel újra és most a januári lendületnek köszönhetően haza is vittem a könyvtárból és egy este alatt elolvastam.
Buck történetét nem ismertem – nem láttam egy adaptációt sem, de talán jobb is volt így először magamnak felfedezni.
A rövidsége ellenére nem volt könnyű olvasmány, több nehéz témát feldolgoz a szerző – erőszak, halál, fájdalom – még ha 'csak' egy kutya szemszögéből is. Viszont nagyon érdekes betekintést kaptam az alaszkai télbe, az aranyásók, a kutyás szános futárok életébe. (Illetve igazi téli sztori a nagy hóban futó kutyákkal.)
A szöveg stílusa tetszett, elringattak a természeti leírások – már csak a helyszínek miatt szeretném megnézni a legújabb adaptációt Harrison Forddal, ill. az talán kicsit családbarátabb sztorit formált a történetből, amit könnyedebb élmény lesz megnézni.
Lehet, hogy fogok még Jack Londontól olvasni – érdekes élete lehetett, már amennyit a wikis életrajza alapján alkottam róla.
4/5

Popper Péter: Felnőttnek lenni…
Még tavaly fogalmazódott meg bennem, hogy szeretnék több 'okos' könyvet olvasni – pszichológiáról, önismeretről. A könyvtári új könyvek között akadt a kezembe ez a kis kötet, ami pont illett ehhez a tervemhez. Elnyújtva olvastam – buszon, itthon, elég vegyes témákat ölelnek fel a fejezetek, így ehhez tökékletes volt. Popper Pétertől sem olvastam eddig önálló kötetet, csak egy-egy előadását – írását gyűjteményes könyvekben, így 'ismerkedéshez' is jó volt ez a válogatás, amelyben több nézőpont szerint járja körbe a felnőttség fogalmát.
Nem fogott meg mindegyik fejezet egyformán, de több érdekes gondolatot, összefüggést találtam – felelevenítettem Freud fogalmait.
Összességében ez egy jó bevezető kötet, ha valaki az önismeret útjára lép, érthető, elgondolkodtató (egyes fogalmaknál-jelenségeknél megvizsgálni mi hol állunk – tartunk).
4/5

Stephenie Meyer – Young Kim: Twilight képregény – Alkonyat 1-2.
A gyerekkönyvtárban mangákra vadászva került a kezembe a Twilight képregény adaptációja, amit még nem olvastam. A sorozat anno nagy kedvencem volt, de amikor ez megjelent még nem voltam oda a graphic novelekért – adaptációkért, így ez eddig kimaradt.
Két kötetben dolgozták fel az első regény cselekményét, ami nagyon pörgős, látványos – bááár mai szemmel kicsit gagyinak tűnt nekem a rajzolás. A mangás hatás amúgy tetszett – ezért is nyúltam rá először – ötletes képi megvalósítások is voltak benne (színezés, panelek). Nem rossz, ha egy kis pótlékot kerestek a könyv / film után, vagy szeretnétek felfrissíteni a cselekményt. Lehet, hogy folytatom majd angolul a sorozatot ebben a formátumban.
4/5

Eiichi Shimizu: Batman: Az igazság ostora 1.
Manga Tél kihívásra 'kellett' egy 5. kötet, némi molyos és könyvtári turkálás után ezt vittem haza. Batmanről olvastam már több képregényt, mangát (Joker szemszögéből :D), gondoltam jó lesz további ismerkedésnek.
Igazán mai ez a sztori – Robin egy mesterséges intelligencia formában jelenik meg, aki/ami Batman akcióit is segíti, elemezve a helyzeteket, körülményeket.
Egyre több veszélyes bűnöző jelenik meg, ezért Mr. Kent megkeresi Batmant, hogy társuljon hozzájuk – ám ő magányosan szeret dolgozni, mégis kap egy meglepő 'társat'.
Eléggé vázlatos, több témát behozó az első rész, kíváncsi vagyok a többiben hogyan bomlik ki a történet.
Az ábrázolásmód nem mindig tetszett, volt ahol nem tudtam jól követni mi történik éppen – egynek jó volt.
4/5

Václav Čtvrtek: Moha és Páfrány (újraolvasás)
Gyerekkorom egyik meghatározó kötete volt a cseh Moha és Páfrány. Nagybátyáméktól kaptam ezt a furcsa illusztrációkkal teli mesekönyvet, amit többször újraolvastam és biztosan a tévében is láttam epizódokat belőle. Nemrég a gyerekkönyvtárban 'kacsintott' rám a kötet, egy kicsit újabb, de már viharvert kiadásban – az év eleji lelassuláshoz tökéletes volt. Felidéződtek bennem a sorok, amelyeknek a líraisága felnőtt fejjel érintett meg igazán.
Moha és Páfrány két kis erdei manó, akik egy fatönkben laknak és folyton valami kalamajkába keverednek: hol a Görényt kell kiebrudalniuk a házikójukból, hol a jégkirálynő varázsolja el őket. A fejezetek szépen végigkövetik a négy évszakot és annak természeti jelenségeit. Nagyon egyszerű világ jelenik meg a történetekben: csipketeát főznek, nadrágot varrnak, áfonyára áhítoznak; de találkoznak varázslatos lényekkel is – sárkány támad rájuk, tündérek és manók segítenek nekik vagy épp fordítva – ők segítenek bajbajutott lényeken. Néha meglepő helyről érkezik a segítség, amikor egy-egy helyzet kilátástalannak tűnik.
Nagyon kedves, de humoros világ tárul elénk, amihez a meglepő stílusú illusztrációk is sokat adnak. Jó volt nosztalgiázni ezzel a kötettel! Ajánlom, ha nektek is a gyerekkorotok része volt ez a mese vagy a szerző másik népszerű története, a Rumszájsz kalandjai (nekem az kimaradt).
5/5