Sarah Beth Durst - Az ​elvarázsolt üvegház

Nyáron jelent meg az amerikai Sarah Beth Durst Bűbájok boltja c. cozy fantasy története, amely egy sorozatkezdő rész volt. Már olvashatjuk is a folytatást, ami ugyanabban a világban játszódik és az egyik ott említett szereplőt helyezi fókuszba. Ahogy ott, ebben a regényben is a főváros, Alyssium egyik könyvtárosa kerül főszerepbe.

Terlu Perna tiltott mágiahasználat miatt komoly büntetést kap: miután lelepleződött, hogy életre keltette Cazt, a póknövényt, a bíróság példát akar vele statuálni - szoborrá változtatják és kiállítják a könyvtárban mindenki okulására. Szívszorító volt olvasni a tárgyalás és az átváltozás részleteit, ám sejthetjük, hogy ebből az állapotból lesz visszatérés. A cselekmény kezdetén Terlu magához tér: egyedül van, fázik, egy havas erdőben találja magát. Ahogy segítséget kérve felderíti a környezetét, egy hatalmas üvegházra bukkan, majd megtalálja az egyik bejáratot. Nem tudja teljesen egyedül van-e, az őt szoborrá változtató varázslat miért szűnt meg, és egyáltalán hol lehet. 

Az üvegházban bolyongva végül rábukkan egy férfire, akit kitörő örömmel üdvözöl és hamar kiderül, hogy ő oldotta fel az átkot, ám furán viselkedik vele. Végtelenül tartózkodó és amikor Terlu megerősíti, hogy rosszul gondolja, hogy ő egy varázsló - hisz épp ezért büntették meg, akkor teljesen magába fordul új ismerőse.

Apránként derül ki, hogy az üvegházban dolgozó kertész neve Yarrow és évek óta teljesen egyedül van a szigeten, ahol több száz varázslatos üvegház található, tele csodákkal. A varázsló, aki készítette őket, meghalt néhány éve, azóta folyamatosan mennek tönkre alkotásai. Yarrow azt remélte, hogy Terlu tud varázsolni és meg tudja menteni ezeket...

Ahogy a Bűbájok boltjában, itt is az egyik központi elem a tiltott varázslás és használata - Terlu folyamatosan küzd lelkiismeretével, segíteni akarásával és a büntetés miatti félelmével. Ám sejthetjük, hogy találni fognak valami módot arra, hogy megmentsék Laiken varázsló életművét. Ehhez fokozatosan látnak hozzá: Terlu jó könyvtároshoz híven először a varázsló hátrahagyott jegyzeteit, könyveit próbálja rendszerezni - eközben véletlenül feléleszt egy újabb növényt, Lottit :D A kis beszélő rózsa jó társuk lesz az újraépítésben, Cazhoz hasonlóan talpraesett, nyílt és lelkes. (Másik kedvenc mellékszereplőm volt a borítón is látható szárnyas macska, Smaragor.)

A cozy fantasy szál mellett erős a romantikus része a történetnek: két sérült és biztonságot kereső szereplő lassan megnyílva kezd egymáshoz kapcsolódni. Grumpy és sunshine dinamika van itt, ahol - hogy a népszerű kifejezésekkel dobálózzak tovább - slow burn románc alakul ki. Nagyon tetszett, hogy sok beszélgetéssel (Terlu részéről) és kedves tettekkel, főzéssel, gondoskodással (Yarrow) fejezték ki a szereplők egymás iránti érzéseiket, vágyaikat. 

A romantikus szál mellett egy ponton szerepet kaptak a családi traumák, a megbocsátás - a szerző szépen bemutatta ennek az ívét. Több év magány, elzárkózás után Yarrow reakciói teljesen valószerűek voltak.

Ami a cozy hangulatot még inkább erősítette (és a könyvet kibontva és az élfestést csodálva reméltem is), hogy végig tél van az események idején: hatalmas hótakaró borítja be a szigetet, Terlu a rideg szoborállapotból képletesen és az ő valóságában is egy meleg - védelmező kuckóra talál. Főszereplőink egy idő után teljes összhangban működtek egymás mellett - a kedvenc jeleneteim, amikor Yarrow főz és Terlu megterít, sütit esznek; ahh igazi téli-kuckózós pillanatok voltak ezek! Ráadásul a kötet végén, ha nem is karácsonyra, de télünnepre - a téli napfordulóra készülnek!

Ami kicsit elvett most nekem az olvasmányélményből, hogy lassan csordogálnak az események - mondjuk ez lehet az előnye is a kötetnek, mert voltak részek amelyek teljesen meditatívak voltak a téli környezet leírásával, vagy a főzés vagy épp a varázslás aprólékos bemutatásával. Nem kell mindig rohanni, na. Most nekem az év végi hajrában nem esett ez mindig jól - de tökéletes esti lenyugtató olvasmány volt ez a regény, amikor sikerült megérkeznem a világába.

Ajánlom, ha olvastátok és szeretettétek az első részt - de szerintem önmagában is megállja a helyét, hisz új szereplő és helyszín kerül a középpontba. Néhány utalást kapunk az első rész karaktereire ill. már bemutattta itt a szerző a következő kötet (Sea of Charms - Marin, a tengerész) főszereplőjét. Kíváncsi vagyok arra a részre is, jövő nyáron jelenik meg. 

4/5

Kiadó: Agave
Kiadás éve: 2025
Eredeti cím: The ​Enchanted Greenhouse
Fordító: Németh Luca Anna
Oldalszám: 480
Ár: 6980 Ft Rendeld elő a kiadótól!
Borító: 5/5 + élfestett O.O

Fülszöveg:

Egy új, önállóan olvasható történet a Bűbájok boltja világából!

A birodalom túlsó végén, egy eldugott kis szigeten, ahol éneklő virágok nyílnak, mézes sütemény illata száll a levegőben, és a szerelem is mézzel van átszőve…

Terlu Perna egyedül volt. Ezért megszegte a törvényt, és varázslattal teremtett egy öntudattal bíró póknövényt. Büntetésül fából faragott szoborrá változtatták, és elrejtették az Alyssiumi Nagy Könyvtár északi olvasótermének egyik félreeső szegletébe.

A története itt akár véget is érhetett volna… De egy téli napon Terlu felébred egy szinte teljesen elhagyatott szigeten, ahol száz meg száz elvarázsolt üvegház sorakozik. Fázik, éhes, és úgy tűnik, az egyetlen emberi lakó egy zsémbes kertész.

Legnagyobb meglepetésére a mogorva Yarrow mégis befogadja: meleg ruhát, puha ágyat és frissen sült mézes süteményt kínál neki addig, amíg Terlu készen nem áll arra, hogy hazatérjen.

Csakhogy Terlu nem akar hazamenni.

Ahogy egyre jobban megismeri Yarrow-t – aki minden mogorvasága ellenére kifejezetten szeretetreméltó tud lenni –, rájön, hogy a szigetet fenntartó varázslat lassan elhal, és az üvegházak lakói veszélyben vannak. Terlu tudja, hogy segítenie kell, még ha ez újra törvényszegéssel is jár.

Ezúttal azonban nincs egyedül. Yarrow és egy érző rózsa segítségével Terlunak egy réges-rég elhunyt varázsló titkait kell megfejtenie, ha meg akarja menteni a szigetet – és ha esélyt akar adni magának egy új életre, talán még a szerelemre is.

Az elvarázsolt üvegház kedves, szellemes és szívmelengető történet második esélyekről, a varázslatról, amit a törődés rejt, és arról, hogy néha egy mézes sütemény is elég a boldogsághoz.