Budai Lotti - Rizsporos ​hétköznapok 4.

Tavaly olvastam először Budai Lottitól: a Rizsporos hétköznapok sorozatára egy molyos kihívás miatt figyeltem fel. Annyira megtetszett, hogy egymás után elolvastam mindhárom részt, idén pedig a Micsoda történetek! sorozat köteteit - ezért nem is volt kérdés, hogy ezután megjelenő nőtörténeti munkáit kézbe fogom venni.

A negyedik kötetben a női divatot és néhány jelentős alakját mutatja be a szerző, a történelmi környezetet tükrében. Olyan nőkről olvashatunk, akik többek közt a megjelenésüket használva próbáltak kitörni azokból a ketrecekből, amelyekbe környezetük kényszerítette őket. Másrészt a női egyenjogúságért folytatott próbálkozásokról, küzdelmekről olvashatunk, amely érdekes módon szépen leképeződik az öltözködésben is. 

Nem a teljes történelmet veszi górcső alá: négy divatörténeti forradalmról mesél a 16. századtól kezdve a 20. századig. 

Nagyon érdekes volt képet kapni azokról a ruhadarabokról, amelyeket híres festményeken láthatunk, beavatást kapunk a különféle fűzők típusaiba és azok hordásába, mellette párhuzamosan főként az angol uralkodók életébe. 

A következő fejezet Franciaországról szól, az udvari divat változásáról, a forradalom hatásairól, többek közt a női szabók megjelenéséről, akik egy ideig céhet is alapíthattak. 

A harmadik divatforradalom a ruhák egyszerűsödését hozta - ennek egyik jellemzője az empire stílusú visszafogott öltözet, amit Jane Austen regényeiből és annak adaptációiból ismerhetünk.

A negyedik fejezet a 19. század elejétől indul a 20. század elejéig, ami különösen izgalmas korszak volt a nők egyenjogúságának történetében - ezt szépen tükrözte megjelenésük (nadrág!!). 

A fejezetek sokféle szempontból bemutatták a fordulatokat, a legjelentősebb ruhákat - divatokat, ill. azok néhány képviselőjét, trendteremtőjét. A korabeli sajtó néhány vonatkozását szintén megismerhetjük, karikatúrákat - nyílt leveleket, amelyek hol jogosak voltak (óriási alsószoknyák blokkolták az utat, levertek tárgyakat itt-ott) - hol pedig csak rosszindulatból fakadtak.

Most olvastam először Susan Faludi Backlash könyvéről - ill. az elméletről, mely szerint minden előrelépést a nőtörtörténetben valamilyen visszalépés követ - csak egy példa: az 1900-as évek eleji szüfrazsettjei, vagy munkáshölgyeire válaszul jött az 1950-es évek Amerikájában a mintaháziasszony, aki mindig csinos és az otthon csinosítgatásával foglalkozik. 

A kötet - ahogy a korábbiak is - szépen szerkesztett, illusztrált album formátum amiben jó elmerülni. 

Most elég tömény volt nekem ez a könyv, így a 4 pont a saját könyvélményemnek szól - ettől függetlenül bátran ajánlom, ha érdeklődtök a történelem új megközelítése, a nőtörténet iránt. Akár a korábbi Rizsporos könyvek ismerete nélkül is remek olvasmány lesz!

4/5

Kiadó: Álomgyár
Kiadás éve: 2025
Oldalszám: 234
Ár: 6999 Ft
Borító: 5/5

Fülszöveg:

Mi a közös Marie Antoinette-ben és Lady Dianában? Legyen országát egyedül irányító uralkodónő, 19. századi textilgyárban robotoló „mill girl” vagy szüfrazsett, a divat a történelem során szinte valamennyi nő életében jelentőséghez jutott. Lehetett eszköz a kezében, de lehetett fegyver is, amit ellene vetettek be. Jelenthette számára a megélhetést, anyagi függetlenséget, vagy ellenkezőleg, lehetett teher, korlát, amelyet le kellett „vetkőznie”.

Ebben a könyvben olyan nők kerülnek bemutatásra, akiknek életében fontos szerepet játszott a divat. Vagy azért, mert hatalmuknak, helyzetüknek megszilárdítására, politikai nézeteiknek kifejezésére használták, vagy mert épp a nők javára megreformálni kívánták azt. Ám e könyv lapjait nem csak híres nők és asszonyok foglalják el. Közelebbi ismeretségbe kerülhetünk a francia rokokó nagyhatalmú női „mantua” készítőivel és masamódjaival, a viktoriánus kor vagány női biciklistáival, vagy épp a főiskolás Gibson girlökkel. De a 16. század névtelen fonónőinek sorsa, a látványos viktoriánus viseletek mögött meghúzódó arctalan gyári munkásnők és divatműhelyekben (sweatshopokban) dolgoztatott nők millióinak körülményei is bemutatásra kerülnek.

Budai Lotti az elmúlt években divattörténeti, nőtörténeti kutatómunkáját a Zubor Rozival közös Micsoda nagymeNŐK voltak! podcast és Micsoda történetek! könyvsorozat készítése/írása során történelmi nőalakok életének tanulmányozásával is kiegészítette. A kötet, amit az olvasó a kezében tart, az írónő e két érdeklődési területének ötvözete, hisz a híres nőalakokon túl, a divattörténet szerelmeseinek is izgalmakat kínál: az olvasó a Rizsporos hétköznapok első kötetében bemutatott divattörténeti korszakok jellemzőiről és azok tipikus viseleteiről is felfrissítheti ismereteit, mindezt olyan kontextusban, mely alaposabb rálátást kínál a nőtörténet, a feminizmus, az egyenjogúsági mozgalmak és a nők általános helyzetének, illetve a divatnak a kapcsolatára.