Nicole Krauss - Nagy ​Palota

A nagy nyári Lírás akcióban találtam erre a könyvre (200 Ft!!!). Az írónőtől nem olvastam még semmit, de már a könyv felénél megfogott annyira, hogy feljegyeztem magamnak, hogy be kell szereznem egy másik könyvét is (A szerelem történetét ma reggel meg is rendeltem a booklineról - máshol nem is igen lehet megtalálni :( ).

Ebben a regényben több különböző életbe pillanthatunk bele, a szereplők egymástól nagy távolságokra élnek (New York, London és Jeruzsálem), az összekötő kapocs köztük egy régi íróasztal. 

Az első fejezetben egy írónővel ismerkedünk meg, aki egy chilei költőtől örökölte meg az asztalt, és 25 évig ez volt az állandó társa. Nadia magányos életet él, teljesen az írásnak szenteli magát. Egy nap betoppan egy fiatal lány, aki visszakéri tőle az asztalt, és ez teljesen megrengeti az életét.

Egy másik fejezetben egy apát ismerünk meg, aki arra keresi a választ, hogy a fia miért lett annyira más mint ő, miért olyan visszahúzódó, gyenge, miért kellett egész életükben harcolniuk egymással. A regényben még több szereplő felbukkan, akik mind kötődnek valahogyan a sokfiókos íróasztalhoz. Megismerünk egy angol irodalomprofesszort, akinek a felesége Nürnbergből menekült meg, tele van rejtéllyel és hallgatással, ő adta a fiatal chilei költőnek az asztalt. A legjobban mind közül a két testvér története tetszett, akik zsarnok apjuk árnyékában, csak egymásra számítva élnek, tanulnak.

Tetszett a monologizáló stílus - ahogy a szereplők elénk zúdították az életük problémáit, örömeit, de inkább bánatait. Több szereplőben felfedeztem közös vonást az életemmel kapcsolatban, (negatív értelemben), szóval tényleg szívbemarkoló volt magamra ismernem.

A négy szál közül a másodikat élveztem a legkevésbé, és utólag sem értem hogyan is kapcsolódott a többihez :/ Ezt leszámítva faltam a sorokat, belemerültem ebbe a borongós világba, ahol túl sok a magány, a kérdés, a titok.
Nicole Krauss az írás, alkotás, a gyerekek és a halál témáit járta körbe, ezen kívül fontos téma még a zsidóság kérdése - mindegyik főszereplő érintve van a témában, maga az íróasztal 'vándorlása' (Budapestről ;)) is a történelmünk egy sötét fejezete miatt kezdődik el. 

Lassan csordogáló történet, 20. századi eseményekkel, érdekes sorsokkal - elmélkedéshez, belemerüléshez ajánlom. (újraolvasós).

5/5

Kiadó: Magvető
Kiadás éve: 2012
Eredeti cím: Great house
Oldalszám: 400
Borító: 4/5


Fülszöveg:

"Hiába ​​a 18 nyitott fiók az íróasztalon, hogyha egyetlenegy zárva. Legelőször mindig azt akarjuk kinyitni, legvégül azzal szembesülünk, hogy nincs hozzá kulcsunk. A méltán népszerű amerikai írónő Nicole Krauss harmadik magyarul megjelent regényének író hősnője több mint 25 éven át dolgozik ennél az eredetileg csak kölcsön kapott íróasztalnál. Miközben írja a sikeres regényeket, talán csak sejti, hogy a fiók mélyén titkos szöveg lapul. A Nagy Palota szövevényes, évtizedeket és kontinenseket átszelő története, katartikus sorsmozaikja ettől az asztaltól indul el. Így jutunk el a hetvenes évek alternatív New York-i értelmiségi miliőjétől az 1944-es Budapestig, a közelmúlt multikulturális Londonjától Pinochet Chiléjén át a sejtelmes Izraelig. A tárgyak története mindig emberek története is. A tárgyak gyakran élik túl az embereket. Az embernek pedig a múlt század embertelen rendszereiben időről-időre újjá kell születnie. Emlékekből kell teremtenie, tárgyakba kell kapaszkodnia. Erre az emlékmunkára utal a regény bibliai címe is. Olyan tökéletes lesz a Palota emléke, hogy lényegében maga válik eredetivé. Vajon a sors, a végzet, a véletlen vagy a történelem iránt roppant fogékony és a históriát érzékenyen regényesítő írónő fantáziája alakítja-e a cselekményt, akadályozza meg és teszi lehetővé a találkozásokat és az árulásokat? Ami bizonyos: a kulcs az olvasó kezében van."