Barangolás - A lélek botanikája

Nagyon el vagyok merülve ebben a könyvben, most néztem már január 30 óta olvasom :D Ilyen sokáig nem szoktam 'nyammogni' egy könyvön, de most az élet közbejött... 

Viszont szeretném beharangozni a könyvet nektek, mert nagyon különleges olvasmány - így jöjjön a régóta elhanyagolt Barangolás rovat.

Kew Garden (Anglia) - innen indul a történet

Pálmaház wiki

"A Királyi Botanikus Kertek (angolul: Royal Botanic Gardens), vagy Kew Gardens (azaz Kew-kertek vagy Kew-park) világhírű növénykert és botanikai kutatóállomás London délnyugati részén, Richmond upon Thames kerületben. A kertek többes száma arra utal, hogy a Kew- és a Richmond-palota kertjeinek összeolvasztásából alakult ki. A 18. században alapította II. György fia, Frigyes walesi herceg és természetkedvelő felesége, Auguszta hercegné. Kewban közel 70 000 növényfajt gondoznak, melyek genetikai forrásként is egyre nagyobb szerepet játszanak. Herbáriumában mintegy 8 millió préselt példányt őriznek, ezzel a leggazdagabb a világon. A növénykertet az UNESCO 2003-ban a Világörökség részévé nyilvánította. ... A kertek 1773-ban Sir Joseph Banks, egy gazdag vállalkozó és lelkes természetbarát vezetése alá kerültek. Felügyelete alatt kibővítették a park növényállományát a világ minden sarkából származó értékes és ritka fajokkal. Ebben az időszakban nőtte ki magát világhírű intézménnyé. - wiki"

Kew Palota wiki

Philadelphia

"Philadelphia a legnagyobb város Pennsylvaniában. A város köznyelven Phillyként, és Brotherly Love Cityként ismert. (A név a görög Φιλαδέλφεια, /fi.la.ˈdɛl.fɛj.a/, testvéri szeretet szóból ered.). Ez lakosságban és területben az ötödik legnépesebb város az Egyesült Államokban és a legnagyobb Pennsylvaniában. A város Washington, D.C. előtt az Egyesült Államok fővárosa volt. Philadelphia az egyik legrégebbi és történelmileg legjelentősebb város az Egyesült Államokban. A 18. században az Egyesült Államok legnépesebb városa, és London után a második legnagyobb angolul beszélők lakta település volt a világon." wiki

forrás

A város madárnézetben, 1857 forrás

A városi kikötő forrás

Tahiti

"eredeti nevén Otaheite, Francia Polinézia legnagyobb szigete a Csendes-óceánban. Területe: 1045 km², legmagasabb pontja 2241 m (Mount Orohena). A főváros, Papeete az északnyugati parton fekszik.Tahiti szigete a hírét a világban csodás természeti szépségeinek, barátságos népének köszönheti. A szigeten található Francia Polinézia fővárosa, Papeete is. Tahiti nagyjából nyolcszög alakú, két kör alakú szigetrészből áll: Tahiti Nuiból (Nagy Tahitiből) és a Tahiti Itiből (Kis Tahitiből). A két részt a Taravao-fennsík földnyelve köti össze. Éghajlata trópusi, mégis elkerülik a trópusi betegségek, a tífusz, malária ismeretlenek a szigeten. Mérges kígyók sincsenek.

A szigetet spanyol hajósok pillantották meg először az európaiak közül 1606-ban. Az első európai, aki kikötött, Samuel Wallis angol kapitány volt 1767-ben, aki a szigeteket Anglia számára követelte. Wallis nem hagyott hátra sem telepeseket, sem helyőrséget, így Bougainville francia kutató egy év múlva Franciaország részére birtokba vette a szigetet. Ő Új-Cythera szigetnek nevezte el, a görögországi Cythera (Kíthira) szigetéről, amely felett Aphrodité kiemelkedett a tenger habjaiból. A következő európai már a római szerelem istennőjét, Venust kereste Tahitin: Cook kapitány érkezett hamarosan a szigetre, hogy megfigyelje a Vénusz átvonulását a Nap előtt. Cook Tahitit a Szerelem Szigetének nevezte el, melyet a franciák Édes Földnek fordítottak. 1797-ben 18 metodista pap érkezett Londonból, akik zord és türelmetlen módon befolyásolták a helyi királyokat, a Pōmare-dinasztia tagjait. A metodisták elég hosszú idő alatt tudták csak megtéríteni a lakosság háromnegyed részét. Közben a franciák katolikus misszionáriusokat küldtek Tahitira. Az újonnan katolikus és protestáns bennszülöttek között háború tört ki. Kétéves háború után a franciáké lett Tahiti, és az őt környező szigetek. 1880-ban az utolsó független király, V. Pōmare Teri'i Taria Te-ra-tane átadta országát a franciáknak."

Matavai öböl a 18. században forrás

Fekete homokos strand a sziget jellegzetessége forrás