Rachel Joyce - The Love Song of Miss Queenie Hennessy

Két éve olvastam Rachel Joyce különleges könyvét Harold Fryról, aki hosszú gyalogtúrára indul régi ismerőse kedvéért. Most megismerhetjük a sztori másik oldalát - Queenie Hennessy szemszögéből.

Bevallom már nem nagyon emlékeztem Harold történetére - a gyalogtúrára meg a könyv elejére igen, de a fontos dolgokra (mi történt Harold fiával, életben találta-e Queeniet) bosszantó módon már nem... Ahogy olvastam visszatért pár dolog, de még az utolsó fejezeteknél se rémlett, hogy mi volt vége.

Már a könyv elején úgy éreztem hogy Queenie sorsa sokkal érdekesebb, mint Haroldé :) Jó, hogy megírta a másik szemszöget az írónő!

Embleton Bay flickr

Queenie örökké utazik, menekül; ha valami megsérül vagy nem tökéletes akkor eldobja, elhagyja - ezt tanulta az anyjától. Kingsbridge-be érkezik egy nagy csalódás után, és itt úgy tűnik meg tud állapodni egy időre, gyógyul a lelke és ebben Harold Frynak van nagy szerepe.

Harold, a magas-kék szemű idegen, aki táncol a hóesésben, egyik lábáról a másikra áll miközben gondolkodik, hogy milyen tanácsot adjon, és jobbá tegye mások életét. Queeniet a közös percek, a rendületlen és viszonzatlan szerelme élteti. Pár év után azonban egy tragédia kizökkenti ebből a szomorú, de békés helyzetből és újra elmenekül.

A történet két szálon fut - Queenie jelenében egy ispotályban és a múltjában, amiben ide-oda ugrál a Kingsbridge előtti, közbeni és utáni időszakokra. Jobban tetszettek a múltbeli jelenetek, főleg a Kingsbridge-i idők, de érdekes és szívszorító a regény jelene is - a kétségbeesés, hogy nem fogja tudni megvárni Haroldot, a levél ötlete, a küzdés hogy ebben elmondjon mindent a férfinek, a hullámvölgyek teszik életszerűvé az egészet.

Kathryn MacNaughton illusztrációja link

“Harold Fry is walking. But in another way, even though you’re here, even though you’ve done your traveling, you’re starting a journey too. It’s the same and not the same. You see?” I nodded. And if I’m not here at least my letter will be." 

Nagyon szép ez a történet - a szerelem erejéről (nem a nyálas, giccses módon), az élet apró örömeiről, a titkok és tragédiák feldolgozásáról, az újrakezdésről. Többször majdnem megríkatott, összeszorította a szívem.

"Sometimes, Harold, the way forward takes you by surprise. You try to force something in the familiar direction and discover that what it needs is to move in a different dimension. The way forward is not forward, but off to one side, in a place you have not noticed before." 

Lassan haladtam vele, pedig nem olyan hosszú, és a nyelvezete se volt vészes (egyedül egy-két szleng, vagy a természeti leírások akasztottak meg). Különleges élményként marad meg, de örülök hogy vége, hogy Queeniet elkísértem az útja végére.

Szívesen olvasnám magyarul is, sokkal jobban tetszett mint az első rész, ... Maxim kiadó? :))

5/5

Kiadó: Bond Street Books
Kiadás éve: 2014
Sorozat: Harold Fry 2.
Oldalszám: 352
Ár: - recenziós a netgalley.com-ról
Borító: 5/5

Fülszöveg:

"When Queenie Hennessy discovers that Harold Fry is walking the length of England to save her, and all she has to do is wait, she is shocked. Her note had explained she was dying. How can she wait? A new volunteer at the hospice suggests that Queenie should write again; only this time she must tell Harold everything. In confessing to secrets she has hidden for twenty years, she will find atonement for the past. As the volunteer points out, 'Even though you've done your travelling, you're starting a new journey too.' Queenie thought her first letter would be the end of the story. She was wrong. It was the beginning. Told in simple, emotionally-honest prose, with a mischievous bite, this is a novel about the journey we all must take to learn who we are; it is about loving and letting go. And most of all it is about finding joy in unexpected places and at times we least expect."