Guillaume Musso - Visszajövök érted

Ez már a harmadik könyv Mussotól, amit olvastam, így van már viszonyítási alapon. Elöljáróban annyit, hogy ez a történet hasonlít az előző kettőre: nyugati életforma, ami beteggé teszi az embert; természetfeletti beavatkozás; megvilágosodás; küzdés a szeretett emberekért.

"Ethan, harmincas pszichiáter, gazdag, híres, jóképű. A siker azonban nem adta könnyen magát.
Tizenöt évvel később Ethan szédelegve ébred manhattani luxusjachtján. Egy ismeretlen, vörös hajú nő fekszik mellette. És ezzel kezdetét veszi egy rémálomszerű nap… amelyeknek a végén egy kórházi műtőasztalon találja magát, három pisztolygolyóval a testében. Vajon elkerülhető az elkerülhetetlen? Vagy minden ember életében van egy pont, ahonnan már nincs visszaút?"

A könyv három nagy részből áll, és mind a három ugyanarról a napról szól. Többféle szemszögből, és többféle megoldással. Ethan küzd azért, hogy megtalálja a legjobb megoldást, és minden nap tanul valami újat.
Az Ott leszel?-hez hasonlóan itt is idézeteket találunk a fejezetek elején, és a szövegben is több idézet van elrejtve, ez tetszett.
Ethan felemelkedés bámulatos, és ijesztő: egyszerű munkásember volt (aki tele volt tervekkel, és valami magasabb életformára vágyott), megszökött előző élete elől, hogy nagy karriert fusson be. Ez sikerült is neki, viszont a magánéletére már nem lehet büszke. Hazug ember, mivel minden jóról, amiről a könyveiben papol azt nem képes a saját életében megvalósítani.
Egy napon azonban válaszút elé érkezik. Erről a napról szól a könyv.
Kapunk sok visszaemlékezést, amiből megismerjük Ethant, a karrierjét, a vele kapcsolatban lévő embereket.
Az elbeszélés néhol olyan mintha egy filmet néznék (képzavar :D), mintha forgatókönyvet olvasnék.
Maga a cselekmény nagyon izgalmas (az is bizonyítja, hogy a felét egy éjszaka elolvastam, mert nagyon kíváncsi voltam a végére), letehetetlen.
Nagyon tetszett, hogy nem egységes, Ethan-szemszögű volt a narráció, hanem több szereplő megszólalt, volt ahol váltakozva olvashatjuk a szereplők visszaemlékezéseit.
A sztori végén be kell valljam sírtam, és jólelkű emberként, nem ilyen véget akartam a szereplőknek. Tragikus na.
Az alapgondolat: meg van-e írva a sorsunk előre, létezik-e végzet, karma? - Érdekes volt, néhol közhelyekkel, de úgy nagy általánosságban tetszett a könyv. Izgalmas, egy csöppet elgondolkodtató, de mindenképpen fogyasztható módon. :)

Nekem 5/5