Charles Dickens - Tücsök szól a tűzhelyen


Amikor még augusztusban írtam a Dickens évfordulóról, és keresgéltem könyveket, filmeket, akkor még nem bukkantam rá erre a kis könyvre, pedig idén tavasszal adták ki ezt is. Korábban Akinek tücsök szól a tűzhelyen címmel jelent meg. Nemrég Andiamonál láttam, hogy írt róla és tudtam nekem is el kell olvasnom ezt a szívmelengető könyvet. Úgy alakult, hogy egyik barátnőmtől meg is kaptam karácsonyra :)


A kisregényben megismerünk egy aranyos házaspárt - Pöttyöt (Mary) és idősebb férjét, Johnt, aki fuvarosként dolgozik. Nagyon szimpatikusak, még csak egy éve házasok, de idilli otthont teremtettek, és már kisbabájuk is született. John, amúgy a Szép remények Joejára emlékeztetett, darabos, nem túl okos ember, de ezt tudja is magáról, ám annál nagyobb szíve van. A történetben megjelenik egy öreg játékkészítő (Caleb), aki vak lányával (Bertha) él egyedül, fiáról pedig rég nem kapott hírt. A 'mese' gonosza, Tackleton, a játéküzlet tulajdonosa, aki folyton gorombáskodik szegény Calebbel és épp házasodni készül.

Pötty és John (forrás)
Dickenset olyan jó olvasni, az ember belemerül a könyveibe, közvetlenül szól hozzánk olvasókhoz, mint egy nagypapa, aki csak nekünk mesél. Ez a történet is ilyen, elképzeljük John és Mary idilli otthonát, ahol a tűzhelyen forr a teavíz, a hidegből hazatér a férj és felmelegszik kedves 'kisfelesége' társaságában. A humor is megjelenik, főleg Tilly, a kisbaba dadája személyében.
A végén van egy kis csavar, amit persze már meg is lehet sejteni, de minden jó, ha a vége jó :)
Igazi borongós téli estékre való olvasmány ;)

5/5

Kiadó: Szent István Társulat
Kiadás éve: 2012
Eredeti cím: The Cricket on the Hearth
Oldalszám: 159
Ár: 1600 Ft
Borító: 3/5

Fülszöveg:
"Charles Dickens (1812-1870) a viktoriánus angol irodalom legnagyobb klasszikusa. Máig tartó népszerűségének titka, hogy elsőként fordult a 19. századi városi szegénység felé, s regényeiben nagy beleérző képességgel állt az elnyomottak mellé. A „Tücsök szól a tűzhelyen” szintén közöttük játszódik, de nem társadalomkritika. Inkább azt mutatja be, hogy az igazi boldogsághoz nem szükséges palotában lakni, egy társasági együttlét gazdagon terített asztal nélkül is jókedvre hangolhat, s ugyanígy örömforrás lehet a hideg téli estén halkan duruzsoló kályha, amikor az apa hazatér családja körébe. A mű, ahogyan az alcíme is sugallja, valóban Az otthon tündérmeséje-ez a mese azonban valósággá válik, mert szeretet, hűség, megértés és segítőkészség uralkodik a szereplők között, s ez minden családi konfliktust felold. Talán minden ajánló sornál ékesebben beszél a tény, hogy a könyv 1845-ös első kiadása tíz nap alatt elfogyott a boltok polcairól. Bizonyára sokan vannak azok is, akiknek Vlagyimir Iljics Lenin-aki a regény színpadi változatának orosz nyelvű bemutatója közben kiment a nézőtérről-kritikája inkább dicséret, mint negatívum, ő ugyanis úgy vélte: Dickens művében sok az érzelem…"
Rengeteg feldolgozás is készült ennek a műnek, még rajzfilm (1967) is :)

Megjegyzések

  1. Örülök, hogy Neked is tetszett ;).
    Szerintem azért hallottak kevesen erről a könyvről, mert a Szent István Társulat nem reklámoz minden bokorban (sőt, sehol) és a nevük alapján sokan azt gondolják, csak vallási tárgyú könyveket adnak ki.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Én se hallottam még róluk, de úgy látom több szépirodalmi könyvet is kiadtak már!

      Törlés

Megjegyzés küldése

na ehhez szólj hozzá ;)