Celeste Ng - Amit sohase mondtam el

Celeste Ng díjnyertes első regényét elég nehezen tudnám bekategorizálni: "literary thriller"-ként emlegetik. A könyv első oldalán egy halálesetről olvashatunk, de nem krimi és nem 'tipikus' thriller bontakozik ki előttünk. Inkább egyfajta keveréke a családregénynek, korrajznak, amiben egy félig amerikai, félig kínai család életét ismerhetjük meg az 1950-70-es években.

Az első mondat már szíven üti az olvasóját: Lydia halott. A Lee család középső gyermeke, szülei szeme fénye és reménysége, a 16 éves Lydia eltűnt; testét pár nap múlva a közeli tóban találják meg. Öngyilkosság történt, vagy valaki odacsalta és belökte az úszni nem tudó lányt? A szülők és a lány két testvére más-más állásponton van.

forrás

A könyv a jelen és a múlt szálai között váltogatva von bele minket a család életébe - amiben megismerjük a kínai bevándorló szülők egyszem fiának, James Leenek az életét, egyetemi karrierjét. Párhuzamosan Marilynét, akit egyedülálló amerikai anyja nevelt fel és próbált felkészíteni a konzervatív női életre, melynek középpontjában a férj, a család és a sütés-főzés áll. A probléma onnan indul, hogy Marilyn többre vágyik - orvos szeretne lenni. Az egyetemen ismerkedik meg Jamesszel és innen egy olyan élet felé indul, amire nem számított. 

Celeste Ng nem csak a bevándorló családok kirekesztettségének, ill. a vegyes házasságok problémáinak a kérdésével foglalkozik, hanem a szülők által a gyerekekre terhelt vágyakról és célokról. Mindezt nagyon szépen bontja ki a szemünk előtt - hideg távolságtartással, de végtelenül érzékenyen, elemzően - a család minden szereplőjének nézőpontját bemutatva.

"– Sohase mosolyogj, ha nincs kedved – mondta, és Hannah, félig elvakítva Lydia figyelmének reflektorától, rábólintott. – Ezt sose felejtsd el."

forrás

Fájt a szívem a szereplőkért, hogy hagyták ideáig fajulni a dolgokat, na meg az utolsó fejezetek egyike csavart még egyet a szívemen, amiben kiderül, hogy lehetett volna másként. Lydia halála egy robbanás volt a család életében - ami már régóta érett, a többfelől érkező nyomás, a magányosság érzése miatt. 

Ez a könyv nagyon jókor talált meg - a sok YA történet után igazi gyöngyszemnek érzem, és remélem, hogy Celeste Ng második regényét (Little fires everywhere) is olvashatjuk magyarul - ha nem, akkor nekiállok angolul. 

5/5

Kiadó: Európa

Kiadás éve: 2016

Eredeti cím: Everything I never told you

Oldalszám: 320

Ár: 2990 Ft

Borító: 5/5

Fülszöveg:

„Lydia ​halott. De ők még nem tudják.” Így kezdődik az 1970-es években játszódó regény, amelynek középpontjában egy ohióbeli kisvárosban élő kínai-amerikai család áll. Marylin és James Leenek három gyereke van, és Lydia a kedvencük: a szülők az ő életére vetítik rá minden félbemaradt álmukat, reményüket és nagyravágyó tervüket. De amikor Lydia holttestét kifogják a házukhoz közeli tóból, a család addig is törékeny egyensúlya végképp felborul. Titkok, elvágyódás és a múlt zsákutcái – az Amit sohase mondtam el thriller, de közben megindító történet is, amelyet nem lehet letenni, végeredményben pedig finom megfigyelésekkel teli, érzékeny jellemrajz egy különös, de hallatlanul emberi és életteli családról, amelynek tagjai szüntelenül azért küzdenek, hogy jobban értsék egymást.Celeste Ng kínai bevándorlók gyermekeként született Pittsburghben, jelenleg Massachusettsben él a férjével és a kisfiával. Ez az első regénye, amely megjelenésekor rögtön óriási bestseller lett, és osztatlan kritikai sikert aratott. Az Amit sohase mondtam el 2014-ben „Az év könyve” lett az Amazonnál, többek között APALA- és Alex-díjjal jutalmazták.