Brunella Gasperini - Én és ők


Erről a könyvről először Farkas Líviánál olvastam először még pár éve, most véletlenül akadtam rá újra. Többen Gerald Durell Családom és egyéb állatfajták könyvéhez hasonlítják (ezt még nem olvastam, csak filmen láttam - de tényleg van több közös vonás).

Brunella Gasperini (igazi nevén Bianca Robecchi) módosításokkal saját magát és családját írta meg ebben a bolondos könyvben. Ez is 'sorozat', három részt olvashatunk magyarul - ez az első, amiben a férj szemszögén keresztül ismerjük meg a Gamberini családot. Az írőnő anya, aki folyton kapkod, mezítláb fut, ha nem épp az írógépén veri az XX-eket, ha nem jön az ihlet. A nagylány, aki 16 éves és ehhez mérten viselkedik (unja a világot a felszínen, amúgy meg igazi gyerek ő is), a középső fiú, aki imád rakétákat készíteni, a legkisebb meg pöszén monologizál miközben legalább öt "pelus" (plüssállat) van körülötte.

San Mamete, Valsolda, Olaszország,
 a kép alsó részén a Kikötővel
Egy bolond család, akik imádják egymást, de szeretnek veszekedni is. Az apa próbál a legvisszafogottabb lenni, sokat zsémbel, de mindig rádöbben, hogy hiába ilyen 'ütődött' az egész bagázs, a feleségével az élen - imádja őket.

A ház
A történet pár hónapot ölel fel, az augusztus nyaralással San Mametében, (lásd a képeken, valós helyszín, gyönyörű!!), szilveszterig bezárólag. Gamberiniék Milánóban laknak, de van egy szép kis nyaralójuk a Comoi tó környékén, Valsoldában. A könyv a '60-as években jelent meg, kb ekkor is játszódik, így egy kis retró hangulattal is szolgál. Nincs számítógép, net, a gyerekek a természetben vannak, úsznak, olvasnak, rajzolnak - meg a helyi állatvilággal barátkoznak.

Tele volt olyan jelenettel ami megmosolyogtatott, tipikusan az a könyv, ami az egyszerűségével és a humorával megmelengeti az ember szívét :) Sok volt a túlzás, de megvan a maga bája. Lehet, hogy néhol már giccsesnek is érződtek a férj hullámvölgyei - jajdehülyeafeleségem - jajdeimádomennekellenére. Nekem tetszett, igaz elég darabosan olvastam, pedig nem egy hosszú olvasmány. Érdekelnek a folytatások is, talán még idén sort kerítek rájuk!

5/5

"Bianca Robecchi Gasperini (1919-1979) író volt, újságíró, anya és feleség. Egy női hetilapban évtizedekig vezette a levelezési rovatot, és rövid, humoros, csupa szív írásaiban az olasz nők generációi lelték örömüket, avagy találtak választ kérdéseikre, megoldást problémáikra. Regényei önéletrajzi ihletésűek, erre utal a bennük szereplő család vezetékneve, a Gamberini is. A főhősnő Brunához hasonlóan az írónő is több gyermekes anya volt, ám munkája rányomta bélyegét a magánéletére; rendkívül érzékeny, empatikus nő lévén ugyanis olvasóinak gondjait gyakran lelki- és fizikai erején felül is próbálta megoldani, ez pedig fokozatosan megmérgezte az otthoni légkört." forrás

Kiadó: Európa
Bianca Robecchi/Brunella Gasperini
Kiadás éve: 1995
Eredeti cím:  Io e loro
Oldalszám: 230
Ár: antikvár
Borító: 4/5

Remek molyos polc az írónőről, a bejegyzésben szereplő képek is innen vannak.

Fülszöveg:
"Egy szeleburdi, kócos, csupacsont anya mikroszkopikus méretekkel, aki kávé, porok, cigaretta háromszögében egyszerre próbál írni, telefonhoz menni, gyerekekre felügyelni, konyhai katasztrófákat elhárítani, háztartást vezetni; három istenadta, pontosabban istenverte gyerek; egy javakorabeli kutya; egy lerobbant kocsi, egy rendhagyó háztartási alkalmazott és „én, aki a család egyetlen normális tagja vagyok, jóllehet nőm gyakorta olyképpen viselkedik, mintha legszívesebben pszichoanalízisbe küldene. – Egyetlen gyerek – sóhajtja fejcsóválva. A feleségem szerint ugyanis az embernek, hogy megközelítőleg normálisszámba mehessen, legalább két testvére kell hogy legyen. Neki volt valami öt, minek következtében õ aztán szupernormális, ami viszont komplett õrültet jelent” – köszön be Brunella Gasperini családi trilógiájának első krónikása, a férj. Egy milánói família zűrös életének nagyjából fél esztendejét meséli el. Az ellenállhatatlan humorral, szellemesen megírt történetfüzérben sok az önéletrajzi elem."

Megjegyzések

  1. Ha egy kicsit előbb olvasom ezt a posztot, ezt a könyvet tuti vittem volna a nyaralásra! :-)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Van még két része, esetleg jövőre? :)

      Törlés
  2. De jó, én imádom Durrellt is, meg az ilyen ütődött családos vicces-aranyos sztorikat is :) Mindenképp el fogom olvasni egyszer :)

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

na ehhez szólj hozzá ;)