Visszatértem Barcelona utcáira Zafónnal:
A mennyország fogságában jóval rövidebb regény (a két előzménye kétszer ilyen hosszú), de azért még mindig erős az atmoszférája: sötét, esős, macskaköves utcák, amiken néha világít át a villamos fénye, és gyilkosok járnak az éjben...
"Amikor átvágott a Cataluña téren, sötét felhők tömege kavarodott fel. A tér fölött röpködő galambrajok most menedéket kerestek a faágak közt, és nyugtalanul vártak. Mindenki érezte a levegőben az elektromosság szagát, a embererek meggyorsították a lépteiket a metró lejáratai felé. A hirtelen támadt heves szél száraz falevelek raját söpörte végig a földön."
"Kikísértem az ajtóig, onnan néztem utána, amint elindult a szemerkélő esőben, apró kis ember a világ súlyával a vállán, a barcelonai éjszakában, amely még sohasem volt ennyire sötét."
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Te mit gondolsz? :)