Tracy Chevalier - Leány gyöngy fülbevalóval

"A XVII. századi Delftben, ebben a virágzó holland városkában az élet megszokott rendjét semmi sem zavarta.
Gazdagok és szegények, katolikusok és protestánsok, urak és szolgálók mind tudták, hol a helyük.
Így hát, amikor Griet beállt szolgálónak Johannes Vermeer festő házába, úgy képzelte, tudja, milyen szerep vár rá:
házimunka, mosás és a hat gyermek gondozása. Még arra is képesnek érezte magát, hogy segítsen a művész
agyafúrt anyósának, nyugtalan és ideges feleségének és a másik, féltékeny szolgálónak.
Arra azonban senki nem számított, hogy Grietet nyugodt természete, gyors felfogóképessége és gazdája
művészetének őszinte csodálata ellenállhatatlanul a festő világába vonzza. Miközben részévé válik gazdája
munkájának, amint egyre nagyobb lesz köztük a bizalom, úgy nő a feszültség és a tisztes házirend fortélyos
megszegése, egészen addig, míg kitör a botrány, amely városszerte nagy port ver föl.
Az írónőt Vermeernek Delft egyik legszebb, legtitokzatosabb lányáról készült portréja ihlette a könyv megírására. Különleges regényében az ártatlanság megrontásának és a zsenialitás árának megható történetét olvashatjuk."

A cselekményhez nincs sok hozzáfűznivalóm - nem hosszú a könyv - Griet szemén át látjuk az eseményeket. Tetszett, hogy Griet olyan talpraesetett, és okos - nem egy egyszerű szolgáló, van érzéke a "látáshoz", ami a festészethez kell. Az írónő nagyon jól bemutatja őt, először, amikor a zöldségeket rendezgeti, hogy harmonikus legyen, később segít Vermeernek - néha a festőnől jobban tudja, hogy mi hogyan lenne jó a képein (segít is neki egyszer). Majd megismeri a festékkészítést, és a kapcsolata a festészettel a saját portéjával tetőződik be.
De nem csak a művészethez van érzéke, hanem a hétköznapi élethez, a gyakorlati feladatokhoz - jól vezeti a háztartást, a rá bízott feladatokat és még az emberekhez is jó érzéke van (tudja, hogyan kerüljön közelebb Tannakéhoz a másik szolgálóhoz, vagy, hogy viselkedjen a két úrnőjével). Ártatlan, okos, tiszta lány, nagyon szerethető figura.
Az egész könyvet áthatja az ártatlanság, sok dolog nincs kimondva - pl.: hogy Griet vonzódik Vermeerhez, vagy hogy mit is csinálnak Pieterrel a fasorban vasárnaponként (a film kicsit konkrétabb).
De ez nem egy hollywoodi történet, Griet nem él együtt a szeretett festőjével amig meg nem hal - tudja, hogy nem lehetnek együtt, ezért Pietert választja és a biztos, tisztes jövőt. És később még abban is elbizonytalanodik, hogy a Vermeernek nem csak a portréja kellett-e. Szóval nagyon realista történet, nincs semmi valóságtól elrugaszkodott szerelmi hajcihő benne :)

4/5

A film nagyon jól sikerült, aki teheti nézze meg! :) :)Leány(ok) gyöngy fülbevalóval :)

Megjegyzések

  1. Jaj, a filmet úgy szeretem! Kicsit lassú folyású, de akkor is nagyon jó :)
    A könyv pedig szerepel a majd-egyszer-biztosan-elolvasom listámon ;)

    VálaszTörlés
  2. Én is csak a filmet láttam, és az tényleg nagyon jó. Mondjuk az elég vicces volt, amikor Grietnek fél óráig az ajkát kellett nyalogatnia, hogy fényes legyen...:D

    VálaszTörlés
  3. Mircsi: elfojtott erotika van abban a jelenetben. Mint ahogy az egész könyvben/filmben jellemző. Pl: Griet folyton rejtegeti a haját - szerintem az az ártatlanságának a szimbóluma.
    Azért jó ez a mű, mert elgondolkodtat. Többértelmű, nálam itt kezdődik a szépirodalom :)

    VálaszTörlés
  4. A film nekem is nagyon tetszett!A könyvet még nem olvastam,de egyszer biztosan sorra kerül...

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

na ehhez szólj hozzá ;)