Alan Bennett - A királynő olvas

Erről a helyes kis könyvről - ismét - a popkult, csajok, stb legújabb adásában hallottam, amikor a könyves könyvekről volt szó. Több könyvmolyhoz hasonlóan imádom, amikor a könyvekről, könyvkiadásról, könyvtárakról, írókról esik szó a könyvekben, molyon polcot is csináltam az ilyen olvasmányaimnak :)

Ez a rövidke novella az angol királynőről szól (II. Erzsébet), aki egy nap a kutyáit hajkurászva megpillantja a mozgókönyvtárat. A kíváncsiságtól hajtva benéz, elbeszélget pár szót a könyvtárossal és egy konyhásfiúval, Normannal, aki minden héten látogatja a könyvtárat. 

Az eleinte még kényszerből felkapott olvasnivalókat, elég hamar követik az élvezetből olvasott könyvek az udvartartás megrökönyödésére. A királynőt egyre jobban magába szippantja a könyvek világa, a kötelességeit már csak ímmel-ámmal végzi, sőt a csúnya, vörös hajú konyhásfiút előlépteti, hogy segítse őt az olvasmányok kiválasztásában. 

Tetszett, ahogy láthattam, hogyan esik egyre mélyebbre a 'nyúl üregében' a királynő - eleinte olyan könyveket választott, akiknek az íróit ismerte, de később egyik követte a másikat. Tele van a könyv az olvasásról, a könyvmolyságról szóló részekkel, amikben magamra ismerek :)

"A könyvek nem arra valók, hogy agyonüssük velük az időt, hanem arra, hogy többet tudjunk meg az életünkről vagy más világokról."

"A könyvek vonzereje, gondolta, talán az olvasó személye iránti közömbösségükben rejlik: van valami makacs öntörvényűség az irodalomban. A könyvek fütyülnek rá, hogy ki olvassa őket, vagy hogy olvassák-e őket egyáltalán. Számukra minden olvasó egyenlő… Az irodalom, gondolta, egyfajta nemzetközösség, a könyvek: köztársaság."

"Igaz, eleinte zaklatottan és kissé kényelmetlenül érezte magát, míg olvasott. Megfélemlítette a puszta gondolat, hogy milyen mérhetetlenül sok könyv van a világon, és fogalma sem volt, milyen alapon válasszon közülük: eleinte teljesen rendszertelenül olvasott, egyik könyv a másikhoz vezetett, és nem egyszer kettőt-hármat is olvasott egyszerre."

"Úgy látom magam előtt az irodalmat, mint egy hatalmas országot, amelynek távoli határai felé útban vagyok ugyan, de soha nem érem el őket. És ráadásul későn is indultam. Soha nem tudom behozni ezt a hátrányt."

forrás

Bájos kis könyv, kb másfél órás olvasmány, ajánlom minden könyvmolynak ;) 

(Kíváncsi vagyok a királynő olvasta-e és mit szólt hozzá :D) Az eredeti címe külön tetszett - The uncommon reader - Virginia Woolf The common reader c. esszékötetére utal. A wikipédia még több vonatkozást is ír a címválasztásról: a common reader, az aki élvezetből olvas, a commoner - mindenki, aki nem nemes, vagy királyi származású, common -mint közönséges, átlagos. 

5/5

Kiadó: Magvető
Kiadás éve: 2009
Eredeti cím: The uncommon reader
Oldalszám: 151
Ár:  Ft
Borító: 5/5

Fülszöveg:

"Az angol királynő éli az uralkodók dicsőséggel teli, ám roppant unalmas életét: gyárakat látogat, fogadásokat ad, megnyitja a parlamenti ülésszakot, negyedszerre is megnézi a Niagara-vízesést, és minden héten kötelezően meghallgatja miniszterelnöke érdekfeszítőnek éppen nem mondható beszámolóját. Ám egy szokványosnak induló napon, mikor az udvari kutyafalka megtámad egy mozgó könyvtárat, a királynő élete egy csapásra megváltozik: menthetetlenül rászokik az olvasásra.Az író finom humorral ábrázolja, hogy napjainkban milyen különc cselekedetté vált az olvasás, hiszen a canterburyi érsek is a Celebek a táncparkettent nézi esténként, emellett végigkövethetjük, hogyan próbálja a királynőt környezete leszoktatni erről a furcsa hóbortról. A kisregény szellemes válasz a „ment-e a könyvek által a világ elébb” örök kérdésére.Alan Bennett 1934-ben született Leedsben. Író, dráma- és forgató-könyvíró, színész. Nagy-Britanniában a hatvanas évektől kezdve rendkívül népszerű, ám a nemzetközi hírnevet a Beszélő fejek című monológsorozat hozta meg számára, melynek televíziós és színpadi változata is létezik. Ez az első könyve magyarul."