Jane Austen - A mansfieldi kastély
Pár napja kaptam meg ezt a könyvet (A Lazi kiadó akciósan árulta a könyveit a szombathelyi Savaria karneválon, ezért nem hagyhattam ki, hogy ne vegyek pár Jane Austen-es könyvet -ezekről még írok később :D), kb 1 hét alatt el is olvastam. Hát a Jane Austenes toplistám tetején még mindig a Büszkeség és balítélet és az Értelem és érzelem áll...A történettel egy problémám volt, és ez maga a főszereplő, Fanny Price. Nem tudtam megbarátkozni azzal, hogy a saját (vér szerinti) unokabátyjába szerelmes és végül össze is házasodnak. Ez csak nekem fura? Abban az időben ez elfogadott volt? Én nem tudom, tényleg.
A másik az, hogy ő, aki mindig teljesít mindent nem megy bele a Henryvel való házasságba, pedig ez előnyös lenne a családjának és végül neki is. Tudom, ott van Edmund, de ha ő nem lenne akkor Henryvel boldog lehetne, és Henry is előnyére változna. :)
Amúgy a szereplők jellemzése nagyon jó: a kibírhatatlan Norris néni, aki végül megkapja a büntetését, a két csábító Crawford testvér, a közönyös Lady Bertram ...
Az én alternatív befejezésem ez lett volna:
Henry Crawford tényleg megváltozik, és ezt Fanny is belátja, és végül beleszeret. Edmund feleségül veszi Mary Crawfordot és ő is előnyére változtatja a feleségét :)
3/5
[Utánanéztem a borítón szereplő festménynek, William John Hennesy alkotása
]
]
Bejegyzések
Számomra is fura ez az első unokatestvér-házasság dolog, de akkoriban ez természetesnek, sőt kívánatosnak tűnt, mert ezen a módon a vagyon és a bírtok a családban maradhatott. A történelem is rengeteg példával szolgálhat erre, ha csak a királyokat nézzük. De nekem aztán 1000+1 példával is előállhatnak, én akkor sem lennék hajlandó házasságot kötni az unokatestvéremmel. Szerintem a két Crawford közül egyik sem érdemelte volna meg, hogy beházasodjon ebbe a családba és én örültem a végkifejletnek.
VálaszTörlés