Neil Gaiman - Sosehol

Gaiman munkái közül olvastam a Coraline-t (és láttam a filmet is), a Csillagport szintén filmként láttam, de még nem olvastam, szóval a Sosehol a második találkozásom ezzel a zseniális íróval :)

Imádtam ezt a könyvet, két nap alatt kiolvastam, annyira érdekelt. Hát igen, újabb kedvenc íróra tettem szert. A Coraline-t olvashatják fiatalabbak, az közelebb áll egy cseppet a gyerekmesékhez (már csak a főszereplője miatt is), a Csillagport még nem olvastam de valahogy a Coraline és a Sosehol közé tenném. A Sosehol mese felnőtteknek, és nem is akármilyen mese.

A történet főszereplője Richard Mayhew egy átlagos életet élő fiatal férfi, akinek biztosnágos munkája és párkapcsolata van. Ám az élete fordulatot vesz, amikor megment egy véres, hajléktalannak tűnő lányt. 

Olyan mintha senki nem látná, a barátnője felbontotta az eljegyzésüket és nem is emlékszik már rá, elvesztette a munkáját és a lakását kiadták. Richard ezért felkerekedik, hogy megkeresse a furcsa lányt (Ajtót), és újra normálissá tegye az életét.

Megtudjuk, hogy a hétköznapi London alatt létezik egy lenti London is, ahova a fentről "kihullott" emberek kerülnek.

Richard megtalálja Ajtót és társául szegődik, mivel a lány ki akarja deríteni kik és miért gyilkolták le a családját. Richárd pedig vissza akar jutni Fenti Londonba, és folytatni az életét.

Nagyon sok érdekes figurával találkozhatunk ebben a könyvben, az egyik kedvencem Old Bailey, aki egy épület tetején és és vicceket mesél a madaraknak :D Tetszett, ahogy beszélt, tisztán magam előtt láttam, a tollas kabátjában :)

És hogy ne legyen egyszerű Ajtó és Richard élete két igen furcsa bérgyilkos van a nyomukban: Mr. Vandemar, és Mr. Croup - akik engem Bulgakov Mester és Margaritájának Azazzellójára, Behemótjára és Korovjovjára emlékeztettek, csak még nagyobb gyilkolási kedvvel vannak megáldva.

Külön tetszett, ahogy Gaiman magyarázatot akart találni a londoni metróállomások, helyek nevének eredetére - pl.: Earls Court - Earl udvara, stb. (Hiányoltam viszont a Shepherd bush pásztorait, akiktől annyira óva intette Richárdot a Vadász.)

Lenti London (és ahogy megtudjuk a Vadásztól, több nagyváros alatt is van ilyen lenti világ) társadalma nagyon érdekes, vannak Patkányszavúak (értik a patkányokat), maguk a patkányok (akiket tisztelni kell), a vámpírféle Bársonyosok (Richard közelebbi kapcsolatba is kerül az egyikkel, de valaki a segítségére siet :) ), aztán mindenféle nemes (mint Ajtó családja), Csatornalakók (akiket jobb messzire elkerülni - nagyon vicces volt, amikor Old Bailey az egyikükkel üzletelt, és egy Chanel n05-öt adott nekik :D ) - és az egész báróságokra van osztva.

Szóval nagyon összetett világ és ezt hiányoltam egyedül a könyvből, hogy nem magyarázta meg jobban, hogy pontosan kik és miért, hogyan kerülnek oda le, vagy már ott születtek? Lenti London lakói azok, akiket a "normális" életben elítélünk, akiktől elfordulunk - a hajléktalanok, őrültek, furcsa emberek.

Egyszóval nagyon izgalmas, humoros könyv, (kedvenc - meg kell vennem magamnak :D)

5/5

Az író utószavából pedig megtudtam, hogy a könyv eredetileg egy tv-sorozat forgatókönyvéből, és a kimaradt jelenetekből lett megírva. A sorozatot el is kezdtem nézni (1996--os ezért a látványvilága erősen a mai igényeim alatt van, de már csak azért is megnézem, hogy valami fogalmam legyen a londoni helyszínekről - hogy hogy néznek ki :) ).