Nathaniel Hawthorne - A skarlát betű

Nehéz írni erről a könyvről: először is ez egy klasszikus, és a cselekményt lelőni nem nagyon lehet, mert ált. sokan ismerik. Szóval most írni fogok mindenről.
Először a Demi Mooros filmváltozatot láttam, és amiatt lettem kíváncsi a könyvre, de pár fejezet után rá kellett döbbennem, hogy a film teljesen mást emel ki a történetből: A filmben Hester megérkezése, puritán életébe való beilleszkedése, és a szerelembe esése a lényeg, a szenvedély, a titkos-tiltott szerelem átélése. A könyv viszont ott indít, hogy Hester kijön a bostoni börtönből, már megszülte gyermekét Gyöngyöt (Pearlt), és  pellengérre állítják, megkapja a skarlát A betűt, hogy ezzel büntessék a házasságtöréséért. Hiába kérdezik nem árulja el kivel 'vétkezett', és ezzel nagyobb szenvedéshez juttatja a férfit, mintha elárulta volna.
Szóval a könyvben a bűnhődés, az együttélés ezzel a bűnnel kerül előtérbe. A házasságtörésre, a szerelemre, a viszony kialakulásáról szó sem esik, csak utalásokból találhatjuk ki, mi is történt. (Mondjuk ezért sajnálom, hogy már ismertem a történetet, mert jobb lett volna magamtól rájönnöm az utalások hatására a történtekre.)
Már a regény elején felbukkan Hester férje, aki őt előreküldte az Újvilágba, de ő maga csak később tudta követni - nem nagyon derül ki, hogy mennyi idő telt el Hester megérkezése és a börtönkapun való kilépése között (kb 1 év lehet minimum), és az sem derül ki, hogy időközben mi történt a férjével. Amikor Hester a pellengéren áll, akkor jelenik meg először a férje, és amikor rájön, hogy mit tett a felesége, bosszút forral. Viszonylag könnyen rájön, hogy ki volt az akivel megcsalta a felesége, de nem fedi fel magát előtte, hanem fokozatosan megismeri az embert és lelkileg terrorizálja, ami nem nehéz, mivel a be nem vallott bűn miatt a férfi betegeskedik, teljesen összeomlik a nyomás miatt.
Ki is ez a férfi? A bostoni városka dicsőített, tisztelt fiatal lelkésze - csak még jobban bűnhődik, mivel az emberek szentnek tartják, a betegeskedését és a beszédeiben mondottakat úgy fogják fel, mintha méltatlannak tartaná magát erre a világra, mérhetetlenül szerénynek és tiszta embernek tartják. Így csak fokozódik a szenvedése: nem mondanám bátor embernek, csak szenved, de nem tud semmit tenni, amivel véget vetne a szenvedésének. Hester vele szemben egy büszke, erős nő, akit az emberek először megvetnek, de évek múltán ahogy látják mennyi tartás, és mennyi segítőkészség van a nőben tisztelni kezdik és a skarlát betű a mellén, ami először a szégyen bélyege volt fokozatosan átváltozik valami kitüntetéssé - a segítőkészség, a szeretet jelképévé. Közös gyermekük nagyon furcsa, Gyöngy olyan mint egy kis kobold, manó - ezt sokszor említi az író. Furcsa gyerek, nagyon szép és az anyja mindig különleges, feltűnő ruhákba öltözteti - mi lehet ezzel a célja? Szerintem ezzel akarja mutatni, hogy a gyerek nem tartozik a puritánok közé, a díszes ruhái és a viselkedése miatt sem. Meg akarja botránkoztatni az embereket? A könyv utolsó fejezetében (Leleplezés) viszont meg fog változni Gyöngy - úgy tűnik, mintha valami varázslat ült volna a kislányon, amiért sosem tudta kimutatni az érzéseit, és olyan szeszélyes volt. És mintha az lett volna eddig a feladata, hogy gyötörje anyját. Érdekes szereplő.
Érdekes könyv. Ez egy tipikusan olyan könyv, amit lehet elemezgetni, a jelképeket, az események jelentőségét felfedni.

Nehezen tudom értékelni, nekem hiányoztak a 'szerelmes' részek, amik a filmben megvoltak, kicsit lassú volt, elnyújtott és  bevezető fejezet (Vámház) is kicsit vontatott volt - a szerepe az volt, hogy felvezesse a történetet, és Hawthorne elég kemény kritikát mondjon a vámház tisztségviselőiről és egy kis önéletrajzi részként is szolgált.
4/5