E. L. James - A szürke ötven árnyalata

Amikor megjelent ez a könyv folyton szembejött velem, blogokon, hírlevelekben. Utánaolvastam persze és amikor a fordító hanyagságát taglalták több helyen elhatároztam, hogy én ezt tuti nem olvasom el.

"Lenyom egy gombot, és az oroszlánkirály, kezd énekelni. Hmm… ezt ismerem. – Lángoló szex. – Ideillő." 

(Kings of Leon - Sex on fire c- dalra gondolt a bácsi - Amúgy az egyik kedvenc számom)
Aztán egyik ismerősöm is mesélt róla, akinek adok a véleményére - végül nekiálltam én is... Nem csak a könyv cselekménye miatt olvastam, hanem az érdekelt miért tetszik ez ennyi embernek, miért lett ekkora siker!

Elöljáróban annyit érdemes tudni a könyvről - már ha valaki még nem olvasta volna valahol - hogy Twilight fanfictionként indult, a két főszereplő Bella és Edward kicsit idősebb, emberi verziója, akik szexelnek is (de még hogyan!). Lényegében ebből (is) adódik, hogy sokaknak tetszik. A Twilightot én is lelkesen olvastam és ebben a könyvben is sok dolog hasonló (esetlen női főszereplő, aki beleszeret egy Adoniszba és el se hiszi, hogy az szintén érdeklődik iránta; a család is hasonló - testvérek az egyik oldalon, elvált szülők a másikon, stb).

Anastasia épp végzett az egyetemen, egyik barátnőjét segíti ki, amikor a multimilliárdos Christian Greyjel készít interjút. A férfi egyből megszédíti a naiv lányt, jóképű, gazdag mi kell még? Elég hamar újra találkoznak, beszélgetnek és folyamatos az izzás köztük. Ana eleinte azon nyavalyog, hogy vajon miért pont ő tetszik a férfinak, hisz ő egy szürke kisegér, aki csak a könyveket bújja. Később, amikor megtudja Christiannak milyen különleges szokásai vannak az ágyban, azon filózik oldalakon keresztül, hogy beveszi-e ezt a gyomra, de közben "belső istennője" folyamatosan győzködi, hogy azért mégis isteni vele a szex. A könyv vége nem meglepő, ha olvastuk a fent emlegetett Twilight sagát...

Ez egy erotikus ponyva nem több és nem kevesebb. A megfogalmazása elég kezdetleges - tele van értelmetlen ismétlésekkel, szinte minden oldalon: szent szar! és basszantyú!, és a "belső istennő" viselkedése, ami még jól is hangzana, ha nem ismételgetné ezeket annyiszor.

A két főszereplő 'tragédiája', hogy hiába vonzódnak egymáshoz (hú de finoman fogalmaztam), mégsem élhetnek normális kapcsolatban. Ami miatt olvastatja magát a könyv - a szexjelenetek ellenére/dacára - hogy az olvasó kíváncsi, képes lesz-e Ana megváltoztatni Christiant, képes lesz-e normális párkapcsolatot működtetni vele. A lány nagyon önfeláldozó, mert nem tetszik neki minden Mr. Grey minden szexuális szokása, próbálja 'megszelídíteni'. Az első részből ez még nem sikerül, persze lesz még két folytatás...

"Mert azt hiszem, szeretlek, te pedig játékszernek látsz? Mert nem érinthetlek meg, mert félek kimutatni az érzéseimet, hátha rám ripakodsz, elzavarsz, vagy még rosszabb... megversz?"
"Tudod, mit akarok, és nem vagy képes megadni nekem, én pedig nem adhatom meg azt, amire neked van szükséged."
"Mert ötven árnyalatban is elcseszett vagyok, Anastasia."

Annak nem fog tetszeni ez a könyv, aki utálja a Twilighthoz hasonló főszereplőket, a hosszú agonizálást, és irtózik a nyelvileg igénytelenül megírt szövegtől. Nem kell perverznek - prűdnek titulálni senkit aki ezt a könyvet elolvassa, mert egyesek kíváncsiak - mások jól megvannak a maguk világában, és az intelligencia hiányát mutatja, ha emiatt szapuljuk a másikat...
Fontos, hogy a helyén kezeljük ezt a könyvet - ne várjuk a való életben, hogy eljön a Mr. Grayünk, aki egy nap 5-ször juttat a csúcsra, nem kell radikális szexuális szokásokat átvenni és azzal gyanúsítani másokat, hogy perverzek, mert olvasták a könyvet, sőt még tetszett is nekik...

A fent említett nyelvi igénytelenség, twilight koppintás miatt és a valószerűtlen főszereplők, helyzetek miatt.
Nekem ez még mindig egy sima fanfiction, amit jelentős átdolgozás után adnék ki könyvként...
2/5

Kiadó: Ulpius Kiadó
Kiadás éve: 2012
Eredeti cím: Fifty Shades of Grey
Oldalszám: 524
Ár: 4000 Ft
Borító: 5/5