Tapasztó Orsi - Ez ​nem atomfizika

Tapasztó Orsit sokakhoz hasonlóan a Nemakarokbeleszólni Instagram oldalnak köszönhetően ismertem meg. Aktívan nem követtem, de kíváncsi voltam önismereti könyvére, amiről sok jó értékelést olvastam ill. a tavalyi Könyvhéten láttam a nála kígyózó sorokat :)

Most a Voiz hangoskönyvtárából hallgattam meg egy betegeskedős délután - emiatt nem volt teljes az élmény, mert nem fogtam szerintem fel mindent a formátumnak, meg a félig lázas állapotomnak köszönhetően, de jó első találkozás volt Orsival, mint íróval. (Plusz élmény volt, hogy ő maga olvasta fel a könyvet.)

Már az első oldalaktól megfogott a közvetlen, humoros stílusa - több fejezeten át saját példákkal illusztrálja az önismereti munka állomásait, lehetőségeit, így őt is jobban megismerhettem.

Az elmúlt években több önismereti könyvet, szakkönyvet elolvastam, így nekem voltak ismerős elemek, megközelítési módok, de első önismereti könyvnek tökéletes Orsi könyve. Kritikusan áll a témához, nem egy újabb tucatkönyvet kínál, hanem egy informatív, inspiráló kötetet, ami segíthet megtalálni a megfelelő hozzáállást az önismereti munkához, ami kb sosem ér véget. Nem a tökéletes boldogság receptjét kínálja, hanem megoszt néhány eszközt amivel megállhatunk, ránézhetünk az életünkre és segíthet a mindennapok egy kicsit jobb megéléséhez.

Végigvezeti saját életén milyen volt pszichológushoz járni, amikor már azt hitte, hogy 'kész' van, akkor kezdődött csak az igazi munka. Bepillantást ad a pszichodráma csoportok működésébe, megismertet az életszakaszok kihívásaival - nála a szülői szerep, örökbefogadás volt egy ilyen meghatározó állomás. 

Ír az önostorozásról, a változtatás nehézségeiről, a gyerekkor óta személyiségbe épített elvárásokról és 'igazságokról'. Néhány éve nagyon hasznos lett volna a gyakorlata a negatív gondolatspirálok megállításáról - Bélabzmeg :D

Orsi a fizikusi - tanári pályáról átfordult az utóbbi években a mentálhigiénés szakember képzésre, ennek állomásairól is ír: egyrészt milyen volt leszámolni a belenevelt 'biztos munka' feladásáról és saját álmai követéséről, de a képzés gyakorlati oldaláról is.

Előkerül az önértékelés, önbecsülés, határhúzás témaköre is, az érzelmek azonosítása - ill. a komplex érzelmek azonosítása, és az írás szerepe - fontossága.

A fejezetek végén ill. néha közben is konkrét gyakorlatokat is ad - engem most legjobban a Hogy vagy az életed különböző területeivel? feladat fogott meg, amiben az élet sok területére rákérdez. Ez is egy olyan gyakorlat, ami segít megállni - főleg azoknak akik automata üzemmódban tolják a hétköznapokat. 

5/5

Kiadó: Open Books
Kiadás éve: 2025
Oldalszám: 248
Ár: 5999 Ft
Borító: 5/5

Fülszöveg:

„Milyen lehet az az élet, amiben nincs kétségbeesés? Nem tudom, olyan életet még soha nem éltem, de olyat már igen, amiben a kétségbeesés kellős közepén is ott egy elemi bizonyosság, hogy ebből is ki fogok jönni.”

Ez a könyv az útitársad lesz. Lapuljon akár a táskádban, akár az éjjeliszekrényeden, bízhatsz benne, hogy támogatni fog, amikor szükséged van rá.

Tapasztó Orsi ebben a kivételesen őszinte és a tőle megszokott iróniát sem nélkülöző könyvben feltárja, kik voltak útján a legfontosabb gondolkodók, és milyen irányzatok, módszertanok segítségével jött rá arra, hogy az önismeret nem atomfizika… hanem annál sokszor sokkal keményebb műfaj.

Közelről enged bepillantást abba, hogyan küzdött meg bizonytalanságaival, indult el az önelfogadás útján, értelmezte át a veszteségeit, és lett egyre önazonosabb és szabadabb – azzal a nem titkolt szándékkal, hogy rajtuk keresztül mutasson utat egy jobb élet felé, hadat üzenve a gyors megoldásoknak.

A fejezetek végén feladatokkal segít, hogy megpihenhessünk egy kicsit, vagy épp hogy belemerüljünk az önvizsgálatba.

Az az élettapasztalat, amit Budapestre költöző határon túli magyarként, édesanyját gyászoló nőként, örökbefogadó szülőként, a tudományos világ nőtagjaként, társadalmi ügyek aktív szószólójaként magáénak tudhat, mind gazdagítja tudását és segítői attitűdjét, és ez teszi letehetetlenné első önálló kötetét.