Földes Jolán - A halászó macska uccája

Földes Jolán könyve évek óta a látóteremben volt, sajnos nem az egyetemen találkoztam vele, hanem néhány molyos kihívásra ajánlott könyv között (20. századi, magyar, női szépirodalom címkék alatt). 

Az Atlantic Press 2018-as kiadásának előszava sok érdekes információt tartalmazott róla és a könyvről, mint például, hogy ezzel a regényével megnyerte 1936-ban az angol Pinkert ügynökség nemzetközi pályázatát és több nyelvre is lefordították. Jolán első regénye (Mária jól érett - 1932) is Mikszáth Kálmán-díjat kapott itthon. 

Az elbeszélés hamar behúzott, a stílusa olvasmányos, élőbeszédszerű, tömör de több helyen szép hasonlatokkal él.
A könyv a magyar Barabás család történetét meséli el, akik 1920-ban Párizsba emigrálnak a jobb élet reményében. Barabás Gyula az apa szűcs; felesége Boris bába volt korábban, gyerekei születése után háztartásbeli. Három gyerekük közül a legkisebb Klári 7 éves, Jani 9 és Annus a legidősebb, ő 12. 

Forrás

Párizsban egy szállodában laknak, a "Halászó macska uccája" közelében (Rue du Chat qui Péche), itt ismerkednek meg különféle emberekkel.
Együtt egy támogató kis közösséget alkotnak, amiben olyan emberek kerülnek egymás mellé akik a történelem folyamán még sosem. Bardichinov, az orosz bankár; Liiv a litván tanár és szocialista, később még hozzájuk csatlakoznak hercegek, miniszterek, anarchisták... Közös bennük, hogy az emigráns létben újra kell kezdeniük életüket; az emberi kapcsolatok és viszonyok kerülnek előtérbe a társadalmi hierarchia ellenében, ahol tudják segítik egymást. 

"A közönség megjegyzései talán nem föltétlenül tizenkét éves lányfüleknek valók – de vajon gyereknek való-e maga az élet, ez a furcsa összetételű, színjátszó, üledékes folyó, ami országutakon, lövészárkokban, utcákon hömpölyög, és habosan csapódik a házak falának?"

A könyvben a gyerekek felnövésének lehetünk tanúi, a család beilleszkedésének, majd az újabb költözéseknek - mégis ez a vicces nevű utca lesz a központ, ide térnek vissza, ebbe a kis közösségbe - furcsa tagokból álló tágabb családjukba.

"Azt mondtam, a honvágy elaludt? A honvágy nem alszik. Csak lehalkul, elcsöndesedik, leköltözik a lélek alsó áramaiba, ott zizeg, csobog fojtottan, mint a föld alatti vízmosás."

Földes Jolán nagyon jól bemutatja, hogy milyen lehetőségei és hátrányai voltak az emigráns létnek, hogy mennyit számított a jó nyelvtudás, a kiállás, ill. milyen könnyen bizonytalanná válhatott a helyzetük a hátországban történő események miatt. Könnyen a jó munkaerő fordulhattak a franciák egy magyar akció miatt, amihez a Barabás családnak semmi köze nem volt. Nem csak a fizikai előnyöket - hátrányokat mutatja meg, hanem az érzelmieket is - a honvágyat, vagy épp a szerelmi kapcsolatokban megjelenő akadályokat. 

Fordulatos és szép regényről van szó, szerettem olvasni - érdekes volt bepillantani az 1920-as éveknek ebbe a szeletébe, a gyerekek fejlődését - felnövését is örömmel követtem. A kedvencem a két lány, Annus és Klári lett - eléggé különbözőek, más utat járnak be, de okos lányok. Néhol kicsit szappanopera szerű jelenekkel operál a történet, de egy kedves világot mutat be, ahol a rossz eseményeken győzedelmeskedik az összetartás és a jóság.

Örülök, hogy végre időt szakítottam rá, mert egy érdekes huszadik századi családregényt olvashattam.

4/5

 

Kiadó: Atlantic Press

Kiadás éve: 2018

Oldalszám: 316

Ár: 2990 Ft

Borító: 2/5

 

Fülszöveg:

A halászó macska uccája - igen, így hívják Párizs legkeskenyebb utcáját: Rue du Chat-qui-Peche -, mely a Szajnára fut ki, s mely alighanem Földes Jolánnak köszönhetően lett világhírű. Ezzel a regényével ugyanis az írónő 1936-ban megnyerte a londoni Pinker irodalmi ügynökség nemzetközi regénypályázatát.
Az utca a Sorbonne egyetem közelében van, ahová Földes Jolán angol és francia nyelvészeti szakra jelentkezett. Talán, ő is ott lakott az utcában, vagy a környékén, ahol nagyon különböző, de egytől-egyig, érdekes és rokonszenves figurák találkoznak a valóságban és a regény oldalain. A hontalan kisemberek különös világa ez, a főszereplők mind emigránsok: a Budapestről kivándorolt Barabás család öt tagja, Annus, Klári és Jani és a szülők, de rajtuk kívül ott van az orosz bankár, a feledhetetlen Bardachinov bácsi, egy litván tanárember és egy spanyol anarchista is.
A mű eddig 14 nyelven 153 kiadásban jelent meg, és bár a szerzőt Magyarországon még mindig kevesen ismerik, külföldön annál népszerűbb. Eleanor Roosevelt, az Egyesült Államok elnökének felesége például ezt írta naplójában A halászó macska uccájáról: "...olyan jó könyv volt, hogy később újra el kellett olvasnom. ... Mindenekelőtt, tetszik az alapgondolat, hogy az élet egy teljes egész. Talán többem van ma, mint neked, de a szerencse kereke fordulhat, és egyszer majd ott lehetek, ahol te vagy most..."