Anne Bishop - Vörös betűkkel

A májusi 'fantasy-maratonom' utolsó darabja volt ez a regény. Anne Bishoptól ez az első könyv, ami megjelent magyarul és ez a legújabb sorozata, amin jelenleg dolgozik (az 5. rész idén márciusban jelent meg).

Egy új világban járunk, ami nagy vonalaiban hasonlít a miénkhez. (Jó kapaszkodót nyújt a könyv elején található függelék és térképek - szeretem az ilyen extra tartalmakat.) 
Ebben a világban az uralkodó faj nem az embereké, hanem a terra indigene lényeknek nevezettek, akik több formában jelennek meg. Vannak köztük farkasok, vámpírok, medvék, hollók, sólymok és az elementárisoknak nevezettek, akik a természet erőit tudják befolyásolni. A fenti lények képesek egy időre emberi alakot ölteni, de közel sem emberiek.

Általában az emberektől elkülönülve élnek, és velük csak kereskedelmi kapcsolatban állnak, nem sokat törődnek az emberekkel, akiket a legtöbbször csak bosszantó beszélő húsoknak tartanak. A településeiken, az "Udvarokban" a saját törvényeik érvényesek, és oda általában az életét kockáztatva léphet csak be ember.

Főszereplőnk, Maggie Corbyn menekül és Lakeside városába vetődik, ami különleges abból a szempontból, hogy a város egy elzárt részén élnek a "Mások", vagyis a terra indigene lények különféle klánjai, de a Lakeside Udvarnak nevezett telepük egyes részeit megnyitják az emberek előtt is. 

Maggie egy hóvihar közepén talál itt menedéket - az Udvar vezetőjénél, Simon Wolfgardnál, aki felajánlja neki az éppen betöltésre váró munkát, vagyis Összekötő lehet a két faj között. A feladata a postai küldemények, csomagok átvétele és kiszállítása az Udvaron belül található különféle 'klánokhoz'. Persze később ennél sokrétűbb lesz a kapcsolat közte és a Mások között...
Maggienek ideiglenesen tökéletesen megfelel az Udvar, ahol nem érvényesek az emberi törvények, vagyis az üldözői nem érhetnek hozzá. A lány vérpróféta, vagyis ha megvágja magát akkor látomást lát a jövőről - ebben a világban ezt egyesek jövedelmező üzletnek tartják és fogva tartják a hozzá hasonlókat. Maggienek valahogy sikerül elszöknie tőlük, de ezzel egy nagy üldőzőhadjáratot szabadít a nyakába.

Érdekes volt ez a világ, ami új nézőpontból mutatta meg az alakváltók és emberek közti kapcsolatot. A True Blood sorozat ugrott be (amit most persze szeretnék újraolvasni és befejezni :D), de ez a könyv és világ annál disztópikusabb és nagyobb természetfeletti erőkkel játszik. 

Maggie egy különleges karakter, akinek egyes jellemvonásait, vagy gondolatait később értjük meg ("édesvérű"), izgalmas a közte és a Mások közti kapcsolat. A könyv végére egészen a szívemhez nőtt, és tetszett az a helyzet, ami kialakulni látszott. 
"egy Holló, egy próféta és egy vámpír bemegy egy irodába… Nagyot szusszant. Ez olyan volt, mint valami hülye vicc eleje, amiket a terra indigene lények sosem értettek."
tumblr
Ami néhol megakasztott az olvasásban, hogy egyes részek túl részletesek - a 'hétköznapi' élet leírása, a munka. Ez magyarázható Maggie szempontjával, hogy neki minden új volt, de ezt szerintem a regény második felében még gördülékenyebbé lehetett volna tenni. 

Akciódús ez a regény, főleg az utolsó oldalak, amiket már előrevetít a könyv közepén is - és a folytatások fő problémáit is.
Jó kis sorozatkezdő kötetről van szó - kíváncsi vagyok a folytatásokra is.

4/5

Kiadó: Twister Media
Kiadás éve: 2016
Eredeti cím: Written in red
Sorozat: Mások 1.
Oldalszám: 512
Ár: 3490 Ft Rendeld meg a kiadótól ;)
Borító: 5/5 (Az eredeti annyira nem illik a könyvhöz, örülök, hogy ezt a fehér-vörös, titokzatos borítótervvel készült el a könyv :D)

Fülszöveg:
"Meggie Corbyn cassandra sangue, vagyis vérpróféta, azaz ha a bőrén vágás nyomán kiserken a vér, látja a jövőt. Meggie ezt a különleges képességét inkább átoknak, mint áldásnak tekinti. Meg nem szabad ember. Tartógazdája rabszolgaságban őrzi, hogy csak ő szerezhessen tudomást látomásairól. Meggie azonban megszökik és az egyetlen biztonságos hely, ahol elrejtőzhet, a Lakeside Udvar nevű üzleti negyed, amit a Mások működtetnek. Az alakváltó Simon Wolfgard vonakodik felvenni az Emberi összekötő állásra jelentkező idegent. Egyrészt azért, mert úgy érzi, hogy valami titkot rejteget, másrészt azért, mert nincs emberi prédaszaga. Ám egy erősebb ösztön arra készteti, hogy mégis alkalmazza Meggie-t. Amikor megtudja róla az igazat, és azt is, hogy a kormányhatóság körözi, Simonnak el kell döntenie, vajon megéri-e, hogy bekövetkezzen az emberek és a Mások között szinte elkerülhetetlen harc."

Megjegyzések