Szép versek - Friss verseskötetek 2017

2015 óta a magyar költészet napja (április 11.) alkalmából össze szoktam gyűjtögetni az aktuális évben megjelent új versesköteteket, amik érdekelnek. Most is folytatom ezt a hagyományt, de készülök még verses bejegyzéssel ;) 

Nádasdy Ádám - Nyírj a hajamba
Megjelent: 2017. február 8, 2490 Ft, Magvető Kiadó
Nádasdy Ádám a megszemélyesítés költője. Minden fontos dolog - a magány, a szerelem, a küzdelem - hirtelen személlyé változik verseiben, és minden személyből fogalom lesz. Jelképek erdeje helyett most párás trópusi őserdőkön, árapály-mosta partokon át vezet a versek útja. Olyan idegen tájakon, amiket csak hasonlatokkal tehetünk otthonossá. Nádasdy Ádám hét éve jelentkezett legutóbb verseskötettel. A Magvető Kiadó a legújabb verseket tartalmazó Nyírj a hajamba című könyvvel a hetvenéves szerzőt köszönti.

Ferencz Mónika - Hátam mögött dél
Megjelenik: 2017. április 7., 1495 Ft, Scolar Kiadó
"Ami a gyermekkorból megmaradt, elfér egy gyűszűben", és ebből a gyűszűből felkel aztán a Nap, hogy később nyugovóra térjen a felnőttkor világában. Hiszen ahogy a döntéseinknek, úgy a kényszerű élethelyzeteknek is megvan a maga iránya, legalábbis ez az, ami Ferencz Mónika első kötete alapján egy egyszerű iránytű négy sarkával is leképezhető. A kötet főtengelyén dél jelenti a magas hőfokon égő, impulzív időszakot, észak pedig a lassú megnyugvást, amit a skandináv erdők és gleccserek árasztanak magukból. "A gyermekkor legnagyobb hazugsága szerint bármerre fordulsz északnak tartasz", és ha ez valóban így van, akkor előbb utóbb mögéd kerülnek a nehéz időszakok."

Zilahi Anna - A bálna nem motívum
Megjelenik: 2017. április 7., 1990 Ft, Magvető Kiadó
Zilahi Anna első verseskötete lendületes és kiérlelt pályakezdés. Az elmúlt években a képzőművészként is tevékeny Zilahi nagyszerű érzékkel találta meg azt a területet és nyelvi optikát, amely kísérletező költészete középpontjában áll. Persze mit is jelent a középpont egy olyan állandóan mozgásban lévő, hullámzó médium esetében, mint amilyen a nyelv? És mi lehet a bálna, ha nem motívum? Ebben az érzékeny és filozofikus költészetben a szavaknak nem csak jelentése van és teste van, hanem árnyéka, érzéki kiterjedése. Olvasásunkkal pedig nem csak elevenné tesszük a szöveget, hanem alakíthatjuk is az adott szöveg személyközi jelentésének mélységét és élességét. Zilahi nagyon figyel a nyelv párhuzamos működéseire, arra, hogy mit képeznek le és mit lepleznek el a közlések. Napjaink egyik legtisztább és legeredetibb líráját olvashatjuk.

Szabó Magda - Szüret
Megjelenik: 2017. április 10., 3490 Ft, Jaffa Kiadó
"Olyan költeményeket csak a legnagyobbak írnak, mint a Szilfán halat, a Nálunk hatalmasabb takácsok, a Kivégzés vagy a Hajnal, háború után. Valamiben közösek: mindegyik vers hátterében világosan kivehető egy történet. Történeteinek titka is van: például a Sírfelirat egyaránt olvasható kisgyermek, fiatal társ és macska epitáfiumaként is (valójában csak az egyik), és minden olvasatban megrendítő. A versekkel induló Szabó Magda - Nemes Nagy Ágnes szellemi szomszédságában - még csak valódi költőnek sem tartotta magát, s a prózába emigrált. Pedig az Összegyűjtött verseiben is helyet kapó verses regénye, a Szüret, a műfaj hazai remekléseihez, Arany János és László munkáihoz, illetve Somlyó Zoltán Nyitott könyvéhez méltó. Az ő leírásában máig elevenen él egy debreceni tér, amelyik a szeme láttára pusztult el. Ha kilépünk a már nem létező Nagyállomásról - úgy képzeljük, mint a szegedi vagy a pécsi mását -, balról a régi pályaudvari negyed raktárai, kisvendéglői és örömtanyái fogadnak, Tóth Árpád gyermekkori házával és az Ispotály-templom tornyával, amelyet bomba repeszt majd ketté. Középen, a mai Petőfi-szobor helyén áll a Royal-szálló, ahol a Nyugat rendezett matinét. Mellette jobbról a nagyzsinagóga (leégett a hatvanas években) és a minisztériumnyi méretű törvényszéki palota (lebombázták). Utóbbi hátsó szárnya ma is áll, ám igazából egyik sincs meg, az utcák sincsenek, az a Debrecen, az a pirospozsgásan szigorú cívis világ sincs; és mégis megvan - őnála. Mondom, mint a legnagyobbaknál. - Térey János"

Hevesi Judit - Holnap ne gyere
Megjelenik: 2017. április 28., 1990 Ft, Magvető Kiadó
Hevesi Judit második verseskötetének címe sajátos meghívásként is olvasható: holnap ne gyere, azaz a megszólított kap egy időben konkrét invitálást illetve annak kérését, hogy mindezt ne tegye meg. Izgalmas első kötete (Hálatlanok búcsúja, 2015) kollektív traumák továbbélését és továbbörökítését járta körül - nem egyszer éppen a körpanoráma eszközeivel. A Holnap ne gyere modalitásában és szándékában is újabb, másik lépés. A versek mélyszerkezetében egy párkapcsolat utáni űr viszonyvilága rejlik, amelyben az én és a te, a jelenlét és a hiány pillanatnyi jelentése képlékeny és bizonytalan. A versek olykor tárgyszerűségükben dokumentálják a másik hiányát, illetve azt, hogy ez a hiátus miképpen alakítja újra az én azonosságát. Az érzelmesség és az irónia Hevesi lírájában egymás mellett van, egyik a másikból merít erőt. Hogy a kötet többszólamú is legyen, arról ellensúly gyanánt olyan állatversek gondoskodnak, amelyek valóban megtörtént, újságokban megjelent, a sajtó nyelvéből átírt példázatok, és amelyek egyszerre mutatják meg az állatok antropomorf mivoltát és emberi kapcsolataink hol animális, hol bestiális rétegeit.

Háy János - Az öregtó felé
Megjelenik: 2017. április 28., 3490 Ft, Európa Kiadó
"Itt van az ember, itt van újra,
itt a feje, keze, lába,
itt a füle, szeme, szája,
itt az epéje, a mája,
itt a gyomra, a szive,
itt a sorsa magára
hagyva vagy épp
együtt valaki mással,
itt van az ember,
itt van újra,
szép mint mindig.

Halálárnyék, éles fény. Indulás és érkezés, víz, alma, kenyér, keksz. Egy nagyszerű életmű fontos állomása: Háy János új versei."

Megjegyzések