Virág Emília - Boszorkányszelídítő

A tavasz egyik meglepetése volt Virág Emília regénye, a Sárkánycsalogató, ami a mai Budapesten és egy fantáziavilágban játszódik, amik között a szereplők oda-vissza mászkálva kerülnek egyre nagyobb bonyodalmakba.

A humoros történetnek elég hamar megjelent (vagyis meg fog jelenni nemsokára ;)) a folyatása - ezúttal egy új főszereplővel, de ugyanúgy Budapesten és egy mágikus világban járunk.
Adri egy call centerben dolgozik, nemrég ismerkedett meg egy helyes sráccal, és éppen bedöglött a laptopja (Gizi :D). Sanyi nagylelkűen felajánlja, hogy segít - egy barátjától szerez egy spéci operációs rendszert, ami sokkal jobb lesz mint az eddigi. Igen ám, de a telepítő valami mágikus "likat" varázsolt Adri szobájának a padlójára és ez még csak a problémák kezdete... Jönnek a manók, akik az ellopott kincseiket keresik, megjelennek lidércek az alvilágból és egy bénácska boszorkány a Hetedik Királyságból.

Lidércfények. forrás
Ennek a résznek más hangulata volt, mint az előzőnek - sötétebb, komorabb. Sokszor szóba került a halál, a kínzások, és szegény Adri is szinte végig pánikban volt. Nem volt benne annyi humor sem, mint az előzőben, tényleg egy más tónusú regényről van szó, ezért nekem nem is tetszett annyira :( Inkább egy fantasyba oltott chikclitnek tűnt helyenként a párkapcsolati kérdések miatt.

A könyv szerkezetét is aránytalannak éreztem - az első fele hosszabb, és elnyújtott. Kevés újdonság történik, úgy éreztem ugyanazokat a köröket futják a szereplők - persze voltak benne izgalmas részek, de a második rész jobban tetszett. Ettől függetlenül a könyv, szórakoztató, és kíváncsi leszek a folytatásra is, ha lesz :)


4/5

Kiadó: Athenaeum
Kiadás éve: 2016
Oldalszám: 368
Ár: 2990 Ft
Borító: 4/5


Fülszöveg:
"Az év legelszabadultabb fantasyje folytatódik!
A lidércszerető furcsa szerzet: attól boldog, ha minden kívánságod teljesíti, miközben a pusztulásod okozza. Ha mázlid van, besétál néhány manó, a kertésznadrágos fajtából, és felteszi az egyetlen értelmes kérdést: Hol az arany?! Márpedig Adrinak szerencséje van: budapesti albérletében, a dohányzóasztal alatt átjáró nyílik, s egy boszorkánnyal meg egy lidérccel együtt az arany keresésére indulhat. A lány azonban kincsek helyett valami sokkal értékesebbet, egy igazi párt talál, akire a bajban is számíthat, és aki nemcsak azt mondja neki, amit hallani akar, hanem az őszintét. Amúgy Adri ezt az egész ügyet a likkal, a manókkal, a boszorkánnyal meg a lidérccel tényleg kihagyta volna…"

Megjegyzések

  1. Én még csak az elején tartok, de hasonló a tapasztalatom. Bár még sötétben tapogatózom a történetet illetően, de remélem, hogy lassan összeáll a kép és megvilágosodom :)

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

na ehhez szólj hozzá ;)