Jeannette Walls - Az üvegvár

A Maxim kiadónál tavaly jelent meg a szerző regénye, Az Ezüst Csillag, amivel pont múlt héten szemeztem a könyvtárban. Akkor még nem kötöttem össze ezzel a frissen megjelent kötettel a szerzőt. Vasárnap hirtelen felindulásból vettem meg akciósan ezt az életrajzi könyvét, ami korábban már megjelent magyarul Az üvegpalota címmel, más fordításban az Athenaeumnál. 

Jeannette Walls egy nagyon furcsa családban nőtt fel és folyton csak csodálkoztam, hogy élte túl ezt az egészet és jutott el addig ahol most van.

Adott két kreatív, okos szülő, akik rövid ismeretség után gyorsan összeházasodnak - egyiküket a vágy, a másikat talán csak a szülői otthonból való menekülés ösztönzi. Rose Mary fest, ír, tanári diplomája van, Rex is szintén kreatív lélek, de őt a természet, a fizika és a tervek világa érdekli. Négy gyerekük születik, a legnagyobb lány Lori, a második Jeannette, Brian az egyedüli fiú és egy később érkező szőke tündér, Maureen. Az idősebb három testvér nagyon összetartó, főleg Brian és Jeannette, őket csak egy év választja el egymástól. 

Nincs szokványos életük - kezdetben, amikor még kicsik voltak, folyton költöztek, lakókocsiparkból más lepukkant házakba. Folyton menekültek, apjuk szerint a kormány emberei szálltak rá, valójából az adósságok elől futottak. Sokszor aludtak az aktuális autójukban, sose vittek magukkal sok cuccot, és sokszor húzták össze a nadrágszíjat. 

Hosszabb időre három helyen telepedtek le - itt járhattak a gyerekek iskolába, próbálhattak valamiféle otthont teremteni maguknak. De ha viszonylag jól éltek, az sosem tartott sokáig, valami mindig beütött.
A két szülő sokra vihette volna, ha be tudnak illeszkedni a társadalomba, de nem tudtak, és végigráncigálták a gyerekeiket a kálváriájukon az USA nyugati partjától a keletiig.
Olyan helyzetetk és témák kerülnek elő, amitől egy gyermekvédelmis egyből elvette volna őket a szüleiktől - sérülések, megaláztatás, életveszélyes lakhatási körülmények, szexuális megrontás esélye. Minden hülyeségük ellenére viszont próbáltak különleges életet biztosítani a gyerekeiknek - olyan dolgokat adni nekik amik megmaradnak, amikre emlékezhetnek. Ilyenek voltak a közös kirándulások, Rex természettudományos tudásának átadása. Végül erős, küzdeni tudó emberekké váltak.

Hihetlen, hogy mindezek ellenére, amiken keresztülmentek viszonylag jól funckionáló felnőttek lettek - a testvéreiről nem ír olyan sokat, de Jeannette befutott újságíró, író lett.

Tetszett ez a könyv, hiába vágtam volna földhöz néha, a szülők hülyeségei miatt, mégis ahogy olvastam, reménykedtem, hogy talán jobb lesz, talán beilleszkednek és normális családként tudnak működni. Persze mi a normális? A Walls szülőknek más felfogásuk volt, mint az átlagnak.
Jeannettetől nagy lépés volt, hogy őszintén könyv formába öntötte a családjának a történetét, hisz sokáig eltitkolta kik is a szülei, honnan jött és miket élt át. 

5/5

Kiadó: Maxim
Kiadás éve: 2016
Eredeti cím: The Glass Castle
Oldalszám: 336
Ár: 2990 Ft
Borító: 5/5

Fülszöveg:
Jeannette Walls forrás
"Jeannette Walls szüleivel nőtt fel, akiknek ötleteik és makacs meg nem egyezésük átok és megváltás volt egyben. Rex és Rose Mary Wallsnak négy gyermeke volt. A kezdetekkor nomádok módjára éltek, ide-oda költözve a délnyugati sivatagi városokban, kempingezve a hegyekben. Rex egy karizmatikus, briliáns férfi volt, aki józanul gyorsan ráérzett gyermekei képzeletére, és fizikát, földrajzot tanított nekik, valamint mindent, ami egy félelemtől mentes élethez kell. Rose Mary, aki festett és írt, azt mondta, hogy ő izgalomfüggő. De sosem szabadult az aggodalomtól, hogy megfelelő életet biztosítson gyermekeinek. Ennek ellenére a művészet iránti szenvedélye mindig felülírta anyai kötelességeit. 
Később, amikor kifogytak a pénzből, és megfakult a vándorló élet romantikájáról kialakult kép, a Walls családnak vissza kellett térnie a lehangoló, nyugat-virginiai bányászvárosba. Rex Walls elkezdett inni. Ellopta a félretett pénzt, és napokra eltűnt. Ahogy a család élete egyre jobban szétesett, Jeannette-nek és testvéreinek meg kellett tanulniuk megvédeni magukat, valamint támogatni egymást a szülők árulásai közepette. És végül, amikor az akaratuk és minden forrásuk is megvolt, el tudták hagyni otthonukat.
Jeannette Walls két évtizeden át titkolta gyökereit. Most azonban elmeséli igaz történetét, amelyből a Paramount hamarosan filmet is készít."

2 megjegyzés:

  1. Én nagyon mérges voltam a szülőkre, elképesztő dolgokat tettek meg a gyerekekkel. Nem is értem... Vagyis nem tudom megérteni őket, és gondolom Jeanette sem, hiszem felnőttként ő is úgy viselkedik ahogyan a könyvben. Viszont a könyv nagyon őszinte és pont ezért jó. Örülök, hogy neked is tetszett :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Én is fogtam a fejem sokszor - főleg, hogy már szinte az első oldalakon a felelőtlenségük miatt kerül veszélybe J.! Hihetetlen számomra, hogy élhettek így.

      Törlés

Te mit gondolsz? :)

Üzemeltető: Blogger.