Könyvmolyságom építői

Pupillánál olvastam először a Témázunk rovat legújabb bejegyzését, amiben azokról a könyvekről ír, amik formálták őt. Az első bekezdéssel nagyon megfogott és sok közös pontot fedeztem fel, ezért én is nekiálltam írni. 

A gyerekkorom meghatározó olvasmányai az állatokhoz kötődnek. Először is Kenneth Grahame A békavári uraság könyve ilyen, aminek a megvásárlására is emlékszem (azt hiszem az első könyvem, amit itt Szhelyen kaptam anyukámtól), és többször újraolvastam, rajzfilmben is láttam. 
A következő fokozat, amikor Fekete István állatos regényeit olvastam, és ennek hatására több vázlatfüzetben gyűjtögettem állatokról fotókat, leírásokat, rajzoltam is (nagy bánatomra ezek a füzetek már nincsenek meg), és ennek a hatására mentem a környezetvédelmi technikusi szakmát oktató szakközépbe. 
Tiniként - már általánosban - Harry Potter fan lettem, és legjobb barátnőmet is megfertőztem vele, ehhez az állapothoz is sok jó emlék társul. A mai rajongói honlapok előfutáraként több nagy füzetben gyűjtögettem a könyvekről és filmekről szóló cikkeket, interjúkat, képeket. Nem sokkal később ugyanígy beleszédültem a Gyűrűk Ura világába. A két sorozat hatására vonzott engem (is) egyre jobban az angol nyelv (általánosban németül tanultam), fordítgattam a GYU filmzenéit, kinyomtattam a HP magyar-angol nevek, varázslatok listáját (Mad-Eye Moody!).

A középiskolában volt egy kicsit sötétebb időszakom, amikor Anne Rice Vámpírkrónikáit habzsoltam - ebben a vámpírok izgalmas témája mellett, a történelem-szeretetem is kibontakozott, az erotikus részei meg hát persze különösen érdekesek egy magányos kamaszlánynak :D A vámpíros sztorikban - ahogy szinte mindenkit - az erő, a szépség és a halhatatlanság kombinációja fogott meg. A halhatatlanság főleg - egyik nagy álmom, hogy ha nem is örökké, de jóval tovább élhessek, mint az átlag. Szép álom, ugye? :) Na de inkább gyakorlatias ember vagyok, így igyekszem kihasználni azt az időt, amim van, és azt az életet amim van. 

tumblr
Szépirodalommal igazából az egyetemen ismerkedtem meg, addig a néhány kötelezőn kívül - amit nem igazán vasaltak be rajtunk, nem egy gimibe jártam na - nem kaptam rájuk. Egyedül az érettségire előírt Márai A gyertyák csonkig égnek fogott meg, aminek pár évvel később lett folytatása, amikor a Márai kutató tanárnőnknek hála sok regényével, művével megismerkedtem és megláttam a stílusának a szépségét.

A magyar alapszakot a könyvmolyságom miatt választottam, eleinte vonzott a tanári pálya, de a jól ismerő barátaim lebeszéltek róla, és hamar beláttam, hogy nem bírtam volna én a gyerekeket - és ez időről-időre helytálló véleménynek bizonyul. :D
Szóval 19 évesen vetettem bele magam igazán a klasszikus magyar és világirodalom megismerésébe, ezzel párhuzamosan fedeztem fel a könyves blogokat, amik maximálisan kiszélesítették az olvasási körömet. 
Jöttek a varázslatos női történetek (Joanne Harris, Alice Hoffman), a klasszikusok (Jane Austen, Bronte nővérek, Virginia Woolf, Dickens - hogy ne csak a nőket soroljam :D), a fantasyk, sci-fik, stb-stb. 

Ami az utóbbi évek újdonsága, amiben végre megtaláltam a helyem a néha radikális gondolkozásomnak - a feminista írók művei. Igaz nem olvastam még olyan sok ilyet, de az ez egyik építőeleme a személyiségemnek. Nem volt nehéz dolguk engem megnyerni a témának, mert sose voltam lányos lány (nem álmodoztam rózsaszín cuccokról, nagy esküvőről, stb), mindig fiús voltam, és sose bírtam elviselni az igazságtalanságot, az egyenlőtlenséget.
tumblr
A könyvek mindig menedékek nekem - a legjobban azokat szeretem, amikben jól érzem magam és elmenekülhetek a világ elől, annak ellenére hogy sokat változtam, nyitottabb és társaságkedvelő, pozitív személyiség lettem (a tinikori énemhez képest). Persze teszek már néhány kirándulást olyan történetekben, amik olyan világokba, életekbe vezetnek el, amik kényelmetlenséget okoznak, amik sokkolnak, vagy felráznak - ezekre is szükségem van, hogy ne egy kényelmes kis burokban éldegéljek mindig. 

tumblr
Ezt a képet látva jutott eszembe, hogy írok a könyvmolyság 'árnyoldalairól' is, amit el kell viselniük a környezetemben lévőknek :D
- egyre több könyv a polcokon... pedig tényleg visszafogtam az utóbbi években magam, de az idén is harmincvalahány könyvvel többek lettünk, már szinte minden polcot kisajátítok nekik
- ha olvasok ne szólj hozzám
- eleinte a házimunka látta a kárát, de igyekszem megtalálni az egyensúlyt a 'munka' és a szórakozás között :D

Minden könyv hozzám tett valamit - általános műveltséget, nyitottságot az új műfajok iránt, a szépirodalom empatikusabb viselkedésre késztet, ahogy olvasható pár cikkben, és egyfajta pozitív szemléletet is elsajátítottam. A hivatásomat is kezdem végre megtalálni - mindenképp az olvasással, a könyvekkel szeretnék foglalkozni a jövőben - ezért is végzem el a könyvtár mester szakot, és a blogot is szeretném sokáig vinni. (A blog is megérne egy külön bejegyzést - az új ismeretségek, barátságok, az íráskészség és a gondolkodásom változását is köszönhetem neki.)

A többiek gondolatai a témában:
Zenka, Miamona, Reea, Szee, F-AndiBubu,

Megjegyzések

  1. Nagyon tetszett a posztod! És külön örülök, hogy a HP-t ugyanúgy szereted, mint én :) Nekem is volt dossziém, tele HP cikkekkel, képekkel, montázsokkal, poszterekkel! :D Még a régi szép, net előtti idők, amikor celluxozni kellett, papírra, nem a virtuális térben alkottunk... :D :D

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

na ehhez szólj hozzá ;)