Fannie Flagg - Sült zöld paradicsom

 Miután elolvastam a Szikomorfán születtemet olyan hiányérzetem volt, vissza akartam csöppenni valami hasonló történetbe. Miamona említette, hogy a Sült zöld paradicsom c. regény hasonló, így gyorsan elolvastam a bejegyzését és felkutattam ezt a könyvet.

Az elején kicsit meg voltam zavarodva, hogy akkor most hol járunk, ki mesél kinek - végül helyükre rázódtak a szálak: a jelenben (1985-86-ban egy alabamai idősek otthonában Ninny (Virginia) néni mesél Evelynnek a múltjáról, ami igazából a Threadgood család és a kis birminghami előváros, Whistle Stop története.

tumblr
Ninny szülei korán meghaltak és a whistle stop-i boltos és családja, a Threadgoodok fogadják be. Megismerjük a gyerekeket, főleg a vadóc lányt, Idgiet, aki később megnyitja barátnőjével Ruthal a Feltételes Megálló nevű kávézót, ami a kisváros központi helye lesz.

Ninny anekdotáit, és a múltbeli eseményeklet színesiti meg a 1920-1960-as évekbeli Whistle Stop-i hetilap, a Színes Vegyes, amit a postáskisasszony Dot Weems ír. A kisváros életében fontos történésről számol be néhány vicces magánéleti adalékkal. A könyvben később több ilyen kis hetilap szösszenetet olvashatunk, amik még érdekesebbé teszik ezt az anekdotázós, visszaemlékezős szerkezetet.
„Milyen fura, az ember gyerekkorában azt hiszi, sose öregszik meg, de húsz után úgy megindul az idő, hogy azt hinnénk, a memphisi expresszen robogunk.”
Evelyn, aki az idősek otthonában az anyósát látogatja és véletlenül keveredik Ninny mellé, nagyon szenved a változókortól (biológiai és általános értelemben is), egyrészt nem érti a mai világot, a durvaságát, nem érti saját magát sem, néha az öngyilkosságot fontolgatja. Ám ahogy egyre több történetet hall Ninnytől, úgy nyílik ki a világ felé, elkezd hinni magában, és megpróbálja a kezébe venni a saját életét.
A chicklit szál mellett komolyabb témákat is érint a könyv - ebben a könyvben élesebben megmutatozik a 20. századi néger - fehér ellentét, több korlátozásról, a Ku Klux Klánról is szó van. A Peavey család tagjainak sorsát is megismerjük a Threadgoodoké mellett, a család fiai különböző életet élnek - az egyik lecsúszik, a másik sok munkával biztosítja a családja jövőjét.
Ruth és Idgie a filmben (forrás)
Fontos még Ruth és Idgie kapcsolata, az egyik mindig is fiús volt, talán szeretett bátyja helyébe akart lépni, a másik egy életre csalódott a férfi nemben erőszakos férje miatt. Persze ez elég sarkos általánosítás, de mégis így tudnám megfogni ezt a két karaktert. A lényeg, hogy ők egy életen át kitartottak egymás mellett, vezették a kávézót és segítettek mindenkinek akinek tudtak. Ami furcsa volt, hogy mindenki, főleg a Threadgood szülők milyen természetesen vették, hogy Idgie más, hogy nem 'növi ki' a vadócságát, a fiússágát. Ez azért a 20. század elején kicsit meglepő. 
Sült, zöld paradicsom
recept
"Ó, kedvesem, semmi értelme a gyűlölködésnek. Az csak arra jó, hogy megkeserítse az ember szívét. Az emberek ugyanúgy nem tudnak megváltozni, ahogy a bűzös borz sem lehet más, csak bűzös borz. Nem gondolja, ha választhatnának, szívesebben lennének valami más? Én bizonyos vagyok benne. Az emberek gyöngék."
Nagyon jó volt olvasni ezt a könyvet, tele van vicces kalandokkal, életvidám, segítőkész szereplőkkel. Ninny életvidámsága, egyszerűsége nagyon bájos volt. A sok kis anekdota egy vidám, néhol szívfacsaró, az elmúlásról (is) szó regénnyé állt össze. Nagyon tetszett!
(1991-ben készült belőle film is, most megyek megnézem :))

5/5

Kiadó: Ulpius
Kiadás éve: 2006
Eredeti cím: Fried Green Tomatoes at the Whistle Stop Cafe
Oldalszám: 408
Ár:  - Ft
Borító: 2/5

Fülszöveg:
forrás
"Evelyn és Mrs. Cleo az idősek otthonában találkoznak. A nyolcvanhat éves Cleot nem hagyta el életkedve, és miközben kalandos sorsának történetét meséli Evelynnek – aki középkorú nőként éppen szétesni látja életét – gondolatban együtt utaznak vissza az 1930-as évekbe, Whistle Stopban, ebbe a zsebkendőnyi kisvárosba, ahol Cleo boldog ifjúkorát töltötte. Itt nyitja meg a Feltételes megálló kávézót két fiatal nő, a vagány, fiús Idgie és a szelíd Ruth, aki erőszakos férjétől, egy rossz házasságból menekül barátnőjéhez. A két nő szerelmes barátsága nem csak a seriff látogatásait vagy a Ku Klux klán kegyetlenkedéseit éli túl, de még a kisváros nyugalmát felkavaró titokzatos gyilkosság felderítésében is fontos szerepet játszik. A válságos gazdasági helyzetben lévő ország eme kicsiny szegletébe beköltözik a boldogság, két barátnő képében, akiktől mindenki kap egy tál meleg ételt, egy jó szót, legyen az az országutak porát koptató csavargó, vagy környékbeli szegény fekete. És ahogy az emlékek felelevenednek, Evelyn élete sem lesz már soha többé ugyanolyan…"

7 megjegyzés:

  1. Én egyszerűen imádom ezt a könyvet, régebbi borítóval a külsejét is :) Annyira betalált, hogy a filmet nem mertem még megnézni.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Meg tudom érteni, a film szerintem nem okozna csalódást, főleg mert az írónő írta a forgatókönyvet (ha jól rémlik a film kezdő képkockáiról), így nem csonkította meg a művét :)

      Törlés
  2. Nyugodtan nézzétek meg, én a filmet előbb láttam, mintsem tudtam volna a könyvről. Rendkívül jó a film is, nem okoz csalódást.

    VálaszTörlés
  3. Egyenesen, mellébeszélés, holmi rejtett utalások nélkül beszél fajgyűlöletről, homoszexuális kapcsolatokról. Jól teszi Fanni Flagg, amit tesz, minden mondata tiszta, érthető. "Fontos még Ruth és Idgie kapcsolata" Amerika nem Magyarország. Ott már a XX században is mertek írni a melegek kapcsolatairól. Nagyon érdekes, hogy kb 1950 táján jelent meg az első olyan írás, ahol egy meleg pár kapcsolata nem öngyilkossággal, nem a kapcsolat feladásával végződött, a szereplők megőrizték az azonosságukat. A könyv címe: Carol, aszerző Patricia Highsmith. Carol címmel megfilmesítették, Cate Blanchette, és Rooney Mara szereplésével.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen, ez a könyv is rejtett gyöngyszem - olyan jó lenne, ha lenne új kiadása, szeretném ha a polcomon lenne és újra is szeretném olvasni. Köszi a kommentet, most újra kedvem lett a történethez! :)
      Igen, a Carol is ilyen történet - a filmet láttam még csak, de az is tetszett. Na igen Amerikában valahogy nagyobb kultúrája van a másságról szóló irodalomról, nálunk még csak ébredezik szerintem az erről való beszéd.

      Törlés
    2. Megint lehet kapni a könyvet, talán a Libriben is

      Törlés
    3. Megint lehet kapni a Carol című könyvet

      Törlés

Te mit gondolsz? :)

Üzemeltető: Blogger.