Kate Morton - Távoli órák

Jól indul az év: olvastam már angolul (A Bear Called Paddington), most pedig végeztem az első várólistás könyvemmel. Azt hiszem az ideit vcs-t teljesíteni tudom, mert sok friss és szórakoztató irodalom kategóriába tartozó könyvem maradt. Na de majd meglátjuk :D

Kate Mortonnak korábban megjelent két könyvét olvastam már (Felszáll a köd, Elfeledett kert), és a kedvenceim közé tartoznak. Tavaly előtt decemberben egy nagy akcióban szereztem be ezt a könyvet, el is kezdtem, de nem voltam épp jó passzban és az Iszapember története amit prológusban olvashatunk eléggé visszavett az olvasás- és életkedvemből. Na de most január 2-án újult erővel vetettem bele magam ebbe a történelmi romantikus - gótikus - múltidéző családregénybe!
Ahogy most visszaolvasgattam miket írtam róla, feltűnt több hasonlóság a regényeiben (udvarház, súlyos titkok, gyerekek, 20. század eleji környezet, ikrek). Jó, hogy már pár éve olvastam Kate korábbi könyveit, mert így nem zavartak a hasonlóságok.

pinterest
A Távoli órák 1992-ben és 1939-41 ill. ezt megelőző néhány évben játszódik. A 'jelenben' Edith (Edie) Burchill egy 30-as londoni nő áll a középpontban, aki egy kis kiadóban dolgozik. Anyukája egyik nap egy rég elkallódott levelet kap kézhez, ami olyan lavinát indít el, ami több ember életét megváltoztatja.

Edie és anyukája, Meredith kapcsolata hűvös, az anya nem sokat mesél a múltjáról. Gyerekként a második világháborúban sok londoni gyerekhez hasonlóan evakuálták, ő egy Milderhurst nevű településre kerül, méghozzá a kastély egyik fiatal úrnője fogadja magához.

Milderhurst tele van titkokkal, furcsaságokkal, az emberi lélek sötét bugyraival... Az apa, Richard író és erre nevelte lányait is - az első házasságából született ikerpárt és a másikból született Junipert. Fontos szerepet játszik a könyvben a már emlegetett Iszapember igaz története c. mű, amit Richard írt. Edie kedvenc gyerekkori olvasmánya ez a könyv, és a nyomozása során megismeri a Midlehurst család egész történetét - anyja múltjának felderítésén kívül, ami az elsődleges célja volt.

Annyi szál, titok és szereplő bonyolódik ebben a monstrum könyvben (még mindig fáj a kezem tőle, egyik este egyhuzamban olvastam két órát :D), hogy nem győztem a végén kapkodni a fejem. Amikor már azt hittem mindent értek, az írónő csavart még egyet a sztorin. De nem éreztem erőltetettnek, mert végül minden a helyére kattant.
"Egy hely több, mint fizikai részeinek összege; emlékek letéteményese, megörökítése és megtartója mindannak, ami a keretein beül történt."
Ami nagyon zavart és ki is fakadtam miatta molyon is - a fordítás. Azt hittem új fordítót kapott a kiadóváltáson átesett mű (a korábbi Kate Morton könyvek a Könyvmolyképzőnél jelentek meg), de neem. Nem tudom nem volt elég idő átnézni, vagy a korábbi könyveknél átsiklottam a hasonló stílustalanságok felett, de itt nem győztem a könyv első felében dühöngeni. Sok magyartalan mondat, fura szóválasztás, most nem részletezném. Ehhez társul a könyv elején az idióta narráció - Edie szemszögéből, aki csomószor 'elmondja', hogy na de ezt akkor még nem tudtam, na de majd később megtudom...

DE...Tetszett a század eleji arisztokrata miliő, a kastély, a világháborús vonatkozások (egyik kedvenc időszakom és helyem a vh-s Anglia úgy látszik), az írás, egy kicsit chicklit, ugyanakkor szomorú, romantikus és az emberi lélek mélységeit boncolgató történet. Egy olyan történet, ami az olvasás után is velem marad, most még csak a kastély, a szánni és gyűlölni való szereplők körül jár az agyam....

4/5

Kiadó: Cartaphilus
Kiadás éve: 2013
Eredeti cím: The distant hours
Oldalszám: 534
Ár: 3690 Ft
Borító: 5/5

Fülszöveg:

"Az elfeledett kert és a Felszáll a köd szerzőjének újabb kitűnő regénye varázslatos romantikus thriller. Mire képes egy nő, hogy megőrizze titkát? Titokzatos, fél évszázada feladott levél érkezik a Londonban élő Edith édesanyjához, aki a küldemény láttán könnyekben tör ki. A feladó helyén a kenti Milderhurst-kastély címe áll. Edie rádöbben, hogy anyja, Meredith szenvtelen távolságtartása mögött egy réges-régi titok bújik meg. Amikor néhány hónap múlva Edie Milderhurst közelében jár, hirtelen ötlettől vezérelve elhatározza, hogy megnézi a kastélyt. Megismerkedik Milderhurst lakóival, a különc Blythe nővérekkel, és több meghökkentő felfedezést is tesz. Ezek nyomán úgy dönt, hogy kideríti, mi is történt pontosan édesanyjával a háború idején, valamint hogy rejtegetett titka miként kapcsolódik a kastélyhoz és a Blythe nővérekhez. Ám amint nekilát, hogy Milderhurst ódon falai közt kibogozza a történet szálait, a vártnál sokkal komolyabb titkok sejlenek fel előtte. Vajon megismeri-e végül az igazságot Edie, kikutatja-e, valójában mi minden történt azokban a távoli órákban?"

2 megjegyzés:

  1. Bevallom, én Az elfeledett kertet már végig sem olvastam, de gondolkoztam rajta, hogy ezt a könyvét majd elolvasom, mert hátha... Viszont a hasonlóságok, az, hogy látszólag minden könyvében ugyanaz a séma kicsit visszatart :/ Meg nem akarok úgy járni, hogy aztán ez se tetszik; maradjon csak meg a Felszáll a köd szép emléke :D

    VálaszTörlés
  2. Én még két évvel ezelőtt kaptam anyuéktól karácsonyra ezt a monstrumot, azóta vár a sorára. Nagyon szeretem az írónő könyveit, viszont nagy kár, hogy ennyi fordítási hiba van benne, mert az piszkosul el tudja rontani az élményt és a hangulatot is :( De azt hiszem, idén nálam is sorra fog kerülni azért :) (Ja, és már megint a külföldi borító a nyerő!)

    VálaszTörlés

Te mit gondolsz? :)

Üzemeltető: Blogger.