Charles Stross - Accelerando

június 20, 2014
Nagy fába vágtam a fejszémet, amikor nekiálltam ennek a könyvnek - szinte semmit nem tudtam a szingularitásról. Ezért két fejezet után megálltam és nekiálltam utánaolvasgatni a felmerült fogalmaknak, mert Charles Stross igazi keményvonalas scifit írt, amiben csak úgy röpködnek az olyan fogalmak, mint a MI, a pingelés, metacortex, stb.

[Bevezetés a szingularitásba:
"a technológiai szingularitás alapját a gyorsuló számítástechnikai teljesítmény jelenti. Ami ráadásul nemcsak úgy szimplán gyorsul, hanem a gyorsulás üteme is gyorsul. A technológiai szingularitás elméletét képviselők szerint ez az exponenciális gyorsulás jelenleg elképzelhetetlen technológiai fejlődéshez vezet, ami szingularitásban csúcsosodik ki: megjelenik a mesterséges intelligencia és Vernor Vinge matematikus szerint “nem sokkal ezután az emberiség kora véget ér”."
- ez a magyarázat a frappáns címre is (accelerando - gyorsuló, gyorsulván)
"Raymond Kurzweil elmélete alapján ugyanis amint megjelenik a mesterséges szuperintelligencia, lehetőség nyílhat arra is, hogy “agyunk tartalmát” avagy tudatunkat az emberi testnél jóval “strapabíróbb” fizikai testekbe áthelyezzük. "(forrás)]

A regényben megismerkedünk Manfred Mancx-szel, aki egy szabadúszó 'ötletgyáros' - nagy cégeknek, szervezetnek ad el ötleteket, módszereket ingyen, ezzel kivonva magát a kapitalizmusból. Persze nem hajléktalanként él, mert az ügyfelei ilyen-olyan szívességekkel mindig meghálálják az ötleteit.
A könyv nem sokkal a jelenlegi kor után játszódik: már olyan technológiai fejlettség köszöntött be, ahol - aki megteheti - implantokkal turbózza az agyát, 'okosszemüveget' visel, a 3D-s nyomtató is egyre elterjedtebb, ami akár egy hamis útlevelet is kinyomtat szükség esetén...

Manfréd és családja sorsán keresztül mutatja be az író a szingularitás kialakulását - Manny szinte állandóan viseli az okosszemüvegét, az emlékezetét és gondolkodását 'kiszervezte' az agyán kívülre, az fantasztikus ötletelést is a párhuzamosan futó programjainak köszönheti. Annyira függ tőle, hogy félember lesz nélküle, ahogy a második fejezetben kiderül. De nem minden ember ilyen, a szegényebbek persze nem engedhetik meg maguknak ezeket a 'fejlesztéséket' - ez tetszett, ettől életszerűbb lett a regény. Manfréd különleges 'eset' - ez az élete, és a lánya is ezt a vonalat viszi tovább a szingularitás felé haladva.

Charles Stross egy nagyon gazdag világot alkotott meg, a regény szinte minden bekezdése tartalmaz valami extra infót erről a jövőbeli világról, ezért nem könnyű olvasni. Záporoznak az idegen fogalmak, furcsa jelenségek, és divatok. Nehéz olvasmány, főleg annak, aki hozzám hasonlóan nincs képben a jövőkutatással, vagy a hasonló keményvonalas scifikkel. Ami segíti a történet megértését, hogy megszakítják szövegek, amikben összefoglalja az eddig történteket, többlet infókat is közöl az egyes szereplőkről.

A regényben legalább egy évszázadot halad a cselekmény, ami már akkor technikai fejlődéssel jár, ami nekem már nagyon abszurd volt, és bevallom a felét nem értettem. Manfréd lánya, Amber jeleníti meg a 'fejlődés' (?) következő fokát - testét hátrahagyva, egy kólásdoboz méretű űrhajóra feltöltött tudata megy felderíteni az egyik kisbolygó melletti routert, amiből évek óta egy üzenet jön... Legénysége sokára tér 'haza', szembesül azzal, hogy otthon hagyott énje, az 'igazi'Amber megházasodott, született egy fia is, aki most perbe fogta őt, a feltöltött Ambert, mivel anyja már meghalt.

Az író a Mancx família több tagjának a sorsán is végigköveti, egészen a 2100-as évekig, amikor már a Földön rég nem élnek emberek, vagy feltöltöttek, vagy pedig mesterséges 'hengerekben' élnek.
A könyv végére egyre kevésbé tudtam követni a történéséket, már annyira tele volt a szingularitás és a keményvonalas sci-fik fogalmaival, elméleteivel. Érdekes olvasmány volt, de inkább az 'értőbb' olvasóknak ajánlom ;) Ami tetszett - az elején a technológia (okosszemüveg, a tudat kiterjesztése egy bizonyos fokig) és Mineko... A jövőkép viszont lehangoló - szinte az egész emberiség kihal, a Naprendszert szétbarmolták, a hagyományos emberiség eltűnőben van.

Kiadó: Ad Astra
Kiadás éve: 2014
Eredeti cím: Accelerando
Oldalszám: 432
Ár: 3990 Ft
Borító: 5/5

Fülszöveg:

"Manfred Macx nem hétköznapi figura. Reggeli előtt hat új ötlete van. Meg egy erekciója. Bizarr kapcsolatot ápol menyasszonyával, aki képtelen tisztességes családfőt faragni a nyughatatlan szabadalomkufárból. Nyomában lohol az amerikai adóhivatal. Milliókat keres másoknak, de neki nincs egy vasa sem. Egyébként pedig tőzsdére bocsátott hírnévindexe alapján a legnépszerűbb ember a világon. Aztán egyszer csak kap egy titokzatos hívást… A szingularitást követő évtizedekben az emberek úgy vetik le a testüket, mint egy elnyűtt zakót. A bolygókat terraformálják, a Napot energiaforrásként használják, és mindent elkövetnek, hogy a világ csupán gigászi Matrjoska-agyakban létezzen tovább. Charles Stross humorral fűszerezett regénye a Macx-dinasztia sorsát követi nyomon ebben a pillanatról-pillanatra változó világban, ahol kommunista languszták dezertálnak az utolsó működő Windows rendszerből, ahol szökött kamaszok uralkodóvá koronázhatják magukat egy aszteroidán, és ahol a valóságból is jóval több van a kelleténél. És még valami: a macskák sosem azok, amiknek mutatják magukat!"

2 megjegyzés:

  1. Ööö, azt hiszem, nem ezzel fogom kezdeni a sci-fi műfajjal való ismerkedésemet :)) Viszont egy számomra is érthető posztot írtál a könyvből, köszi! :)

    VálaszTörlés
  2. Jól sikerült bejegyzés. Olyannyira, hogy a várólistámon előre került a könyv.

    VálaszTörlés

Te mit gondolsz? :)

Üzemeltető: Blogger.