Mary Robinette Kowal - Tünékeny illúziók

Erre a könyvre még pár hónapja figyeltem fel Amadeánál, június elején jelent meg, és most viszonylag hamar, egy csere keretében elolvashattam.

Az írónő a jane austeni-világot jelenítette meg egy csipetnyi bűbájjal fűszerezve: minden olyan elem visszatér, amit a klasszikus regényekben megszokhattunk: a családok legnagyobb feladata, hogy férjet találjanak a lányaiknak, szinte ugyanazok az időtöltések jelennek meg - bálok, vizitek, lovaglás, festés stb. Ezt fejeli meg a bűbájolással, amit kezdetben csak egy női időtöltésként láthatunk.

Jane bűbájolás közben
(fanart)
Főszereplőnk, Jane Ellsworth már vénkisasszonynak számít a 28 évével, csúnyácska, viszont nagy tehetsége van a bűbájolás terén. Húga, Melody örökölte a családban a szépséget, így szüleik nem is tartanak attól, hogy őt nem tudják férjhez adni. Nagy a feszültség a két nővér között, irigykednek egymásra - főleg Melody, akinek a szépségén kívül más erőssége nincs. Nagyon idegesített a könyvben a folyamatos hisztériázása, egy elkényeztetett üresfejű liba, és mi volt a folyamatos "La"-zás?... Jane ellenben okos, nagyon tehetséges, ahogy később kiderül; de szomorú, mert lemondott a házasulás lehetőségéről. Ám az állóvizet felkavarja, amikor a két lány körül három potenciális férj-jelölt is megjelenik: a régi szomszéd, Mr Dunkirt, Livinsgtone kapitány és a mogorva Mr Vincent...
Jane rózsaszín és galambszürke ruhája
(a szerző pinterest oldalán még több hasonló kép)
Az írónő nem titkolta a Jane Austeni hatást - nem is tehette - a szereplőkről és az eseményekről ordít, hogy hé én az Emmából vagyok, én meg a BB-ből... A végére már untam is a sablonok ismétlődését.
Jane Elizabeth Bennett (B&B) és Elinor (Értelem és érzelem) keveréke, Melody Marianne (É&É), a szüleik a Bennett házaspár, Mr Vincent Darcy stb.
"Jane hagyta, hogy a szeme előtt megjelenjen az éter, és a látóteréből fokozatosan kifakuljon az anyagi világ részét képező helyiség. Érzékelte, hogy a bűbáj még mindig ott lebegő maradványai túlságosan vaskosak ahhoz képest, hogy Melody milyen eredményt akart elérni. Az ujjai közé fogta a hullámokat és fodrokat, és vékonnyá, pókháló könnyűségűvé változtatta őket, hogy a végén már alig-alig érzékelte a súlyukat és kiterjedésüket."
Reméltem, hogy a bűbájolás feldobja majd a történetet, de a könyv elején megjelenő díszítgető funkción túl másra nem nagyon használták. Csak a könyv végén már kezdett komolyodni a helyzet, remélem a második részben ez fog folytatódni. Kétség kívül jól oldotta meg az írónő a mágia beillesztését a könyvébe, a hétköznapok része, tanulható dolog, olyan, mint a zongorázás. Viszont érdekelne, hogy az 'alsóbb' néposztályok tagjai is művelik? Mire használják még a hangulatteremtésen kívül?

A befejezés kissé összecsapott volt: egyrészt túl hamar jött az esküvő (szerintem ez a rövid idő nem volt illendő abban a korban), másrészt az epilógusban már Jane további életéről olvashatunk, mintha már lezárná a könyvet, de a második rész fülszövege szerint is ő lesz az egyik főszereplő - gondolom később derült ki, hogy folytathatja Jane kalandjait :)

A fentiekből érezhető, hogy nem voltam teljesen elragadtatva ettől a könyvtől - zavartak az ismert elemek (pedig nem mostanában olvastam J.A. regényeit), még többet szerettem volna megtudni a bűbájolásról, és néhány szereplőt szívesen felpofoztam volna :D Ami tetszett benne azok a helyszínek voltak: maga a régenskori Anglia, a Hosszú-liget, a labirintus (!), és persze a bűbájolás minden formája (a legjobban freskók tetszettek, és a ruhakészítők próbababái). Kíváncsi vagyok a második részre, talán az jobban fog teljesíteni nálam :)

4/5

Kiadó: IPC Könyvek
Kiadás éve: 2013
Eredeti cím: Shades of milk and honey
Sorozat: Bűbájoló történetek 1.
Oldalszám: 428
Ár: 3300 Ft
Borító: 4/5 (szép, szép, csak nem illik annyira a könyvhöz - mármint ha Jane akar lenni a nő a képen, akkor túl szép, és rózsákat kellett volna rárakni)
Eredeti borítók: (festményes 5/5, a szőke lányos nagyon szép, de nem illik a regényhez)

Hasznos:


Fülszöveg:
"A 19. század első fele, Anglia… Egy nem túlságosan gazdag nemesi családhoz két leány tartozik: az egyik gyönyörű és éppen eladósorba jutott, a másik nem igazán szép, és már egyre többen tekintenek rá úgy, mint vénkisasszonyra, aki sosem talál magának párt. Amikor a család körül, majdnem egyszerre felbukkan három férfi – egy gazdag szomszéd, egy vándorló művész és egy bátor katona – mindenki biztosra veszi, hogy a fiatalabbik lány hamarosan menyasszony lesz. A másik? Ő csak zongorázzon, csak foglalkozzon a művészetekkel, ha már csak a lelke szép szegénynek… Egy olyan világban, mint a miénk, talán ez is történne, egy olyan Angliában azonban, ahol a hölgyek számára a mágia művelése, a bűbájolás éppen olyan köznapi tevékenység, mint a kézimunka vagy a kertészkedés, valóban bármi megeshet. A kérőkről kiderül, hogy egyikük sem egészen olyan, amilyennek tűnik, a lányok példája pedig megmutatja: nem mindig az a legértékesebb, ami a legszebben ragyog. A Hugo- és Campbell-díjas szerzőnő 2010-ben Nebula-díjra jelölt, a gótikus irodalom és a modern fantasy jellegzetességeivel átitatott, mágikus-romantikus történetfolyamának első része."

Megjegyzések