Joanne Harris - Csokoládécipő

 Ez a könyv a Csokoládé folytatása, amiről múlt héten írtam is. Az újraolvasást a Csokoládés barack megjelenése tette szükségessé, amivel trilógiává bővült a Vianne Rocherről szóló könyvek sorozata.

Az első regény a húsvéti fesztivállal zárult és ismét feltámadt a szél, hogy továbbfújja Viannet és Anoukot. A Csokoládécipő (jaj de erőltetett cím...) 5 évvel később folytatódik. A kis család kiegészült Rosetteel, akinek vörös haja egyértelműen utal az apjára :) Most Párizsban élnek, Vienne Montmarteon egy kis csokoládéboltot vezet. Anouk iskolába jár, ám az osztálytársai nem fogadják be, hiába tesz bármit is. A kis Rosette négy éves, de nem olyan mint a többi gyerek ... macskababa :)
"Azt mondják a Montmartre az utolsó falu Párizsban, és a Butte-nek ez a része szinte a vidéki Franciaország paródiája: kávéházak és kis palacsintázók, rózsaszínre és pisztáciazöldre festett házak, az ablakokon hamis zsalugáterek, a párkányokon muskátli, minden tudatosan festői, az utánzott báj mozidíszletszerű miniatűrje, ami alig palástolja a hely kőszívűségét."
Vianne felhagyott a mágiával, a bolt is éppen csak elmegy, teljesen beleszürkült a többi ház közé. Itt már nyoma sincs a Lansquenetben megismert vidám, élénk és másokon segíteni vágyó asszonynak. Valami történt a húsvéti fesztivál után, ami miatt ennyire el akar rejtőzni. A szürkeséget választotta, lemondott a 'másságáról' és igyekszik gyerekeit is így nevelni, és kész hozzámenni az gazdag főbérlőjéhez, aki normális életet nyújthatna nekik.
Az életet egy érdekes nő rázza fel, aki Zozie néven mutatkozik be. Ő az egyik elbeszélő is, és egyre jobban belelátunk a terveibe, a múltjába. Zozie személyiségeket lop el, csalással szerez pénzt és folyton vándorol egyik életből a másikba. Egy nap a csokoládébolt elé keveredik és felkelti a figyelmét a Anouk. Innen már nincs megállás, egyre jobban megismeri a családot, egyre több titkok kiszed belőlük. A ténykedését jószándék mögé rejti - felvirágoztatja mágia segítségével a boltot, Anouknak igazi jó barátnője lesz...

A könyvnek három elbeszélője van Vienne mellett megszólal Anouk is, és Zozie. Zozie többször 'kiszól' az olvasóhoz, és egyre ijesztőbb képet ismerünk meg róla. Anouk részeit szívesen olvastam, különbözött a másik kettőtől, olyan mintha tényleg egy kiskamasz naplóját olvastam volna.
Anouk szeretné visszahozni a  lansquenet-i időket, Thierryt (a főbérlőt, aki el is jegyezte anyját) kitúrni és Rouxt szeretné apjának. Zozie egyre jobban kiismeri a lányt és ráveszi, hogy használja a képességeit és így alakítson a sorsukon.
"…itt az ideje bevallani saját magamnak, hogy vannak dolgok, amiket nem lehet észérvekkel befolyásolni, hogy a szerelem nem döntés kérdése, hogy néha nem lehet meglógni a szél elől."
A történetet nagyon élveztem (újra), ez is az egyik kedvenc könyvem. Egyre többet megtudunk Vienne múltjáról és nagyon izgalmasan alakulnak a szálak. Már alig várom, hogy a következő részt olvashassam amiben az új család visszatér Lansquenetbe!
(A kiadásról is szólnom kell pár szót, a borítót már nem is említem, de a 520. oldalánál fogta magát és szétesett a könyv :S Pedig újonnan vettem, és csak egyszer olvastam és nem szokásom nyúzni a könyveket ... ez ér 3500 Ft-ot??)

5/5

Kiadó: Ulpius
Kiadás éve: 2007
Eredeti cím: The lollipop shoes
Sorozat: Csokoládé-trilógia 2.
Oldalszám: 546
Ár: 3500
Borító: 3/5, új külföldi (5/5)

Fülszöveg:
"Ugye emlékeznek még Johnny Depp rosszfiús mosolyára és Juliette Binoche kacér boszorkányára? Öt év telt el a Csokoládé óta, amelyben egy „jó boszorkányt” hatéves lányával együtt egy előítéletekkel teli kis faluba fújt be a szél, hogy megnyissák a hírhedt csokoládéboltot, sokak örömére, és a helybeli pap bosszúságára. Sok minden megváltozott. Vianne-nak született egy másik lánya, Rosette. Anouk elkezdte a középiskolát, és hármasban egy chocolaterie fölött laknak Párizsban, a Montmartre-on. Látszatra minden rendben: Vianne végre nyugalmat talált, a szél – egy időre – megszűnt fújni. De mindez nagy áldozatokkal járt; Vianne felhagyott a varázslással, nem készít csokoládét, lemondott élete nagy szerelméről, és férjhez készül menni az unalmas háziurához, aki anyagi biztonságot ígér. Anouk közben magányos kamasszá ért, aki gyűlöli Párizst, és kétségbeesetten vágyódik a régi melegség után. Ekkor robban be az életükbe Zozie de l'Alba, a gyönyörű, szenvedélyes bohém, aki összebarátkozik Anoukkal, dolgozni kezd a boltban, és könnyed bájával elbűvöli a környékbelieket. De Zozie-t nem az önzetlen segítőkészség vezérli. Fokozatosan hatalmába keríti Vianne-t, a csokoládéboltot, a vevőket, de elsősorban Anoukot, aki az anyja félelmektől nem gáncsolt, régi énjét látja benne. Ahogy közeledik a karácsony, nyilvánvaló lesz, hogy a család egy hideg és rosszakaratú lény karmaiba került, aki mohóbb minden csokievőnél… Joanne Harris, a világszerte népszerű Szederbor és Ötnegyed narancs szerzőnője megírta a Csokoládé folytatását, amely saját szavaival: „néhol olvadós tejcsoki, máskor keserű csoki, de végül is, minden csoki finom”."

2 megjegyzés:

  1. Ezzel a kis poszttal nagyon visszahoztad azt, amit a Csokoládé olvasása közben is éreztem. Nagyon szerettem, és most már még jobban el akarom olvasni a folytatást! Bevallom, sokáig a borító tántorított el. Egyébként én anno könyvtárból vettem ki a csokit, és a szép, kék borítós változatot olvastam, és abból is estek ki a lapok! Mondjuk eléggé lestrapált állapotban volt szegény, de akkor is durva, hogy ennyi pénzért ilyen a könyv minősége :/

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Én a filmbe szerettem bele, aztán jött a könyv, végül az egész Joanne Harris életmű a szívem csücske lett :)
      Ma már beleolvastam a Cs.barackba, és alig tudtam letenni, most éjjel folytatom :D Így a legjobb sorozatokat olvasni, ha már meg van a folytatás is!
      (Remélem a 3. nem esik szét :S Az első szépen egyben van, de nem csoda, hogy könyvtárban lestrapálták szegényt :( :)

      Törlés

Te mit gondolsz? :)

Üzemeltető: Blogger.