Joanne Harris - Partvidékiek

"Le Devinen, a kis breton szigeten évszázadok óta jószerével változatlanul csordogál az élet. Hiába követi egyik generáció a másikat, a két rivális közösség, a tehetős Le Houssiniéré-ieké és az elszegényedett Les Salants-iaké folyamatosan harcban áll egymással. Ezúttal az a tét, hogy melyikük településén legyen a sziget egyetlen strandja, amely turistákat vonz, jólétet teremt.
Amikor Mado, a szigeten született talpraesett lány tízévnyi távollét után visszatér apjához, döbbenten tapasztalja, hogy szülőfaluját két veszély is fenyegeti. Az egyik maga a tenger ár-apálya, amely mind nagyobb részt harap ki Les Salantsból, a másik egy Le Houssiniére-i vállalkozó, Brismand, aki fondorlattal akarja megkaparintani a salantsiak földjeit. És ami a legrosszabb: a falubeliek közössége vagy szinte gyógyíthatatlan reménytelenségbe süpped, vagy régi sérelmek miatt egymás ellen fordul.
Madóban feltámad a változtatás szenvedélyes vágya, hogy a huszonnegyedik órában megmentse szülőfaluját és az ott élőket. Mivel a babonás salantsiak előítélettel viseltetnek iránta, szövetségre lép a hazátlan, egy ideje a szigeten élő, vonzó és titokzatos férfival, Flynn-nel."

Engem elvarázsolt ez a könyv! Olyan hangulatos az egész, a sok leíró rész miatt nagyon jól el lehet képzelni ezt a szigetet. És már maga az, hogy tengerparton játszódik, ez egy olyan embernek, aki a kontinens közepén él nagyon egzotikus, és vonzó.
Amikor Mado megérkezett a Las Salantsiak még egy csapat babonás, viszálykodó tömeg volt, de ahogy egyre jobban bonyolódott a történet úgy fogtak össze, de a végén megint visszatértek a régi önmagukhoz, de kicsit megváltoztak. Nagyon szabályos volt a változásnak ez a szerkezete, olyan mint a tenger hullámzása (megszólalt a magyar szakos műelemző :D, de rem. érthető, hogy mire gondolok).
A végén több csavar is van, és én csak kapkodtam a fejem, hogy most mi vaaan? És mire kellően kiszörnyűlködtem magam, jött egy újabb fejlemény és kiderül, hogy még sincs akkora baj (itt Flynn kilétére gondolok Spoiler: szóval, hogy Mado bátyja-e, vagy nem). Szóval kicsit szappanoperai a vége, de nekem még ez is tetszett!
A moly-on, ahogy olvastam sokaknak nem tetszett, és nem nagyon értem, hogy miért :)
Szóval:
5/5

Megjegyzések

  1. Én nagyon szeretem a Joanne Harris könyveket:) Ez az egyik kedvencem tőle, de nagyon szeretem a Szederbort és a Csokoládét is. Az ötnegyed narancs annyira nem tetszett...

    VálaszTörlés
  2. Én 1. a Csokoládét olvastam, de a Csokoládécipő talán meg annál is jobb volt :) A Szederborral még nem végeztem, de az is jónak tűnik. :D

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

na ehhez szólj hozzá ;)